Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

Hazslinszky 360 dett a m. puhatestű fauna monografikus fel­dolgozásába, a munka befejezésében azon­ban halála megakadályozta. Hátramaradt nagy gyűjt.-e az MNM-be került, ahol az a múz.-ot sújtó 1956. évi tűzvészben elpusz­tult. A malakológia mellett barlangkutatás­sal is foglalkozott, Biharban felfedezte a Jó­zsef főherceg-barlangot. F. m.: Die Mollusken-Fauna von Budapest (Malako- zoologische Blätter, 3., 1881, 1-69.; 4., 1881, 43- 224.); Az éjszaki Kárpátok és vidékének mollusca fau­nája (Mathematikai és Természettudományi Köz­lemények, 19., 1883, 315-381.). Irod.: Szinnyei IV.: 554-555.; Pallas VIII.: 786.; MÉL I.: 689. Fehér Zoltán Hazslinszky Frigyes, hazslini (1818. jan. 6. Késmárk - 1896. nov. 18. Eperjes): tanár, botanikus. - Unokaöccse Hazslinszky Rezső (1869-1914) történész, nyelvész, tanár, szer­kesztő, múzeumigazgató. - Debrecenben és Sárospatakon jogot tanult, közben nevelő­ként tartotta el magát. Késmárkon teológiai tanf.-ot végzett (1839-1841), ahol az alsóbb osztályokban a tanári feladatokat is ellátta. Közben gyalogosan bejárta az országot (1840). A bécsi műegy.-en elsősorban vegy­tant hallgatott, hogy növényfiziológiai ta­nulmányait megalapozza (1843-tól). Az eperjesi koll. tanára (1846-tól haláláig). - Pá­lyája elején virágos növényekkel foglalko­zott, de hamarosan áttért a kryptogám nö­vények gyűjtésére és tanulmányozására; ilyen irányú kutatásai úttörőnek számítot­tak. Utolsó éveiben munkásságának fő terü­lete a mo.-i gombaflóra kutatása és feldolgo­zása volt. 1875-1893 között egymást kö­vették a különböző gombákról írt monográ­fiái. Több növényt neveztek el róla. - Az MTA 1. (1863), r. tagja (1872). - Herbáriumát még életében eladta az MNM Növénytárá­nak (1883). Fosszilis növénygyűjt.-ét Sem- sey Andor vásárolta meg a M. Kir. Földtani Int. számára (1889). Tud.-os kéziratait, a hozzá tartozó tárgyakkal együtt - a család ajándékaként - az MTM Tudománytörténeti Gyűjt.-e őrzi. F. m.: Éjszaki Magyarhon viránya. Füvészeti kézi­könyv (Kassa, 1864); jelkulcs a magyarhoni edényes- növények nemei meghatározására (Pest, 1870); Ma­gyarhon edényes növényeinek füvészeti kézi könyve (Pest, 1872); Magyarhon hasgombái (Gasteromycetes) (Mathematikai és Természettudományi Közlemé­nyek, XIII., 1875,1-24.); Magyarhon üszöggombái és ragyái (uo., XIV., 1877. 6., 81-197.); Magyarhon Mysogasterei (Eperjesi ág. Ev. Főgimnázium értesí­tője, 1877, 1-34.); A magyar birodalom zuzmóflórája (Bp., 1884); A magyar birodalom mohaflórája (Bp., 1885); Magyarhon és társországainak szabályos Dis- comycetjei (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XXI., 1885. 3., 175-288.); Magyar­hon és társországainak sphaeriai (uo., XXV., 1892. 2., 65-397.); Magyarhon és társországai húsos gombái (Hymenomycetjei) (uo., XXVI., 1895. 3., 157-370.). írod.: Kalchbrenner Károly: Gallerie österreichis­cher Botaniker. XVI. F. A. H. (Österreichische Botanische Zeitschrift, XXII., 1872, 1-7.); Má- gócsy-Dietz Sándor: H. F. élete és működése (Ter­mészettudományi Közlöny, XXXI., 1899, 49-64.); Mágócsy-Dietz Sándor: Emlékbeszéd H. F. rendes tagról (MTA Emlékbeszédek, IX., 1899. 10., 259-287.); Ubrizsy Gábor: Megemlékezés H. F.-ről születése 150. évfordulóján (Botanikai Közlemé­nyek, 55., 1968. 3., 145-148.); Varga Sándor: H. F. (Méhes Gyula-Kari János: A biológia magyar út­törői. Bp., é. n., 124-136.); Szinnyei IV: 559-563.; MÉL I.: 590. Horváth Csaba Hazslinszky Rezső (1869. dec. 4. Eperjes ­1914. szept. 19. Rozsnyó): történész, nyelvész, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató. - Nagy­bátyja Hazslinszky Frigyes (1818-1896) botanikus, az MTA tagja. - A bp.-i tudo- mányegy.-en történe­lem-levéltáros szakon végzett, bölcsészdok­tori oklevelet szerzett (1894). Középisk.-i ta­nár Eperjesen, Békés­csabán, Besztercebá­nyán, Rimaszombatban (1895-1899), majd Rozsnyón, ahol latint, m. nyelv és irodal­mat, történelmet, görög nyelvet és földraj­zot tanított (1898-tól). A Sajó-Vidék c. hetilap szerkesztője (1902-1903), a Rozsnyói Híradó c. hetilap főszerkesztője (1906-1910); mind­két lapban több cikke jelent meg (részben Ahasverus írói álnéven). A Rozsnyói Városi Múz. ig.-ja (1912-1914); viszonylag rövid időn belül több mint másfél ezer muzeális

Next

/
Thumbnails
Contents