Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
321 Gömöri Havas címeres könyve (I. köt. Bp., 1913) állami munkatársa. - Hagyatékának jelentős része a Székely Nemzeti Múz.-ba került. Sepsi- szentgyörgy belvárosában az 1989. évi fordulat után utcát neveztek el róla. F. m.: Emlékezzünk régiekről (Székely Nemzet [Sepsiszentgyörgyi, 1888,164-166.); Sepsi-Szent-Györgytől Turinig és vissza. Útleírás (Sepsiszentgyörgy, 1894); Polgármesteri jelentések Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 1896-1911. évi közigazgatási állapotáról (Sepsiszentgyörgy, 1897-1912). írod.: Benedek Elek: G. F. (Székely Egyleti Naptár és Évkönyv, 1899); G. F. 1862-1913 (Sepsiszentgyörgy rend. tan. város 1913. évi közigazgatási állapota. Összeáll. Bálint Dénes. Sepsiszentgyörgy, 1914); Tiboldi Zoltán: A polgármester G. F. (kézirat, 2002); Szinnyei III.: 1346-1347.; Gulyás XI.: 189. Boér Hunor-T. Z. Gödri Ferenc (1890. febr. 19. Sepsiszentgyörgy - 1975 Sepsiszentgyörgy): tanár, hegedűművész, festő. - Apja ifj. Gödri Ferenc (1862-1913), Sepsiszentgyörgy polgármestere, a Székely Nemzeti Múz. ig.-választmá- nyi elnöke. - A bp.-i Képzőművészeti Fő- isk.-n Szinyei Merse Pál tanítványaként festészetet tanult. Besztercebányán, Ipolyságon tanár (1915-től). Csutak Vilmos Losoncról hívta haza a Székely Mikó-Koll.-ba, ahol rajzoló geometriát, rajz- és szépírást, továbbá mennyiségtant, éneket, zenét, tornát is tanított (1921-1955); közben a nagy könyvtár őre. A Székely Mikó-Koll. polgári leány- isk.-ja, majd a M. Leánylíceum tanára (1921— 1922, 1930-1934, 1950-1952). Hegedűművészként a Keresztes-kvartett tagja. A múz. jubileuma alkalmából dolgozatot írt az Emlékkönyvbe (1929), emellett Roska Márton tanulmányához is elkészítette a rajzanyagot. Részt vett az állami képzőművészeti kiáll, átrendezésében, vmint a szept.-i képzőművészeti kiáll, szervezésében. A Székely Nemzeti Múz. őre (1930-tól), Csutak Vilmossal, Felszeghi Istvánnal és Viski Károllyal néprajzi kiszállásokon járt a háromszéki falvakba. Kós Károllyal és Csutakkal Gelencén és Kézdivásárhelyen épületekről fotódokumentációt készített (1932), Keöpeczi Sebestyén Józseffel és Roediger Lajossal a gelen- cei templom Szt. László- és Szt. Margit-fres- kóit tanulmányozta, az 1000 székely leány napja alkalmából Csutakkal néprajzi tanulmányutat tett Csíksomlyóra, s részt vett társa régészeti kiszállásán a bükszádi Vápa váránál. A múz.-i esteken Barabás Miklósról (1934) és a székely festőkről tartott előadást (1937). A Csíki Ház építőbiz.-ának tagja, múz.-i háznagy. Megkezdte a fényképtár rendezését (1939), a 800 tétel feldolgozását, s rajzolta a múz.-i anyagot. Az 1930-1940-es években a Vadász újság rajzolója. F. m.: Gyárfás Jenő festményei a Székely Nemzeti Múzeumban (in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára, 1929). írod.: Nagy Gyula: G. F. (Gyökerek [Sepsiszentgyörgy], 1969-70. 3., 58.). Boér Hunor Gömöri Havas Sándor (1824. máj. 24. Felső-Micsinye - 1894. nov. 2. Bp.): ügyvéd, köztisztviselő. - Pest vm.-i tb. aljegyző (1845-től). Az első felelős m. min.-ban közlekedési államtitkár (1848). Részt vett a szabadságharc hadjárataiban, emiatt az osztrák hatóságok haditörvényszék elé állították. Állami szolgálatban Csanád vm.-i titkár (1851-től), Borsod vm. főnöke (1858-tól), a m. helytartótanács tanácsosa (1864-től), a belügymin. osztálytanácsosa (1867-től), miniszteri tanácsos (1871-től). Körmöcbánya országgyűlési képviselője (1872-től), államtitkár a földmí- velés-, ipar és kereskedelmi miniszter mellett (1874—1875; nyugdíjaztatta magát). - A Régészeti Szakbizottmány elnöke (1872-től). Nevéhez fűződik az óbudai csigadombi amfiteátrum és a papföldi polgárváros (Aquincum) területén a feltárások megindítása, szervezése. Jelentős lépéseket tett a főváros területén előkerülő régészeti leletek elkalló- dásának megakadályozása érdekében. A középkori Fehéregyháza kutatása mellett szorgalmazta egy állandó kiáll, felállítását az aquincumi leletek bemutatása érdekében Részben az ő érdeme, hogy 1894. máj. 10-é megnyílhatott az Aquincumi Múz. első ép1 lete. Kezdeményezte a Budapest Régiségei kiadvány megjelentetését. Foglalkoz Óbuda középkori helyrajzával is. - Em
