Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
319 Gonda GrófAndrássy Gyula gyűjteménye. 2. Régi mesterek képei a tiszadobi kastélyban. 3. Modem festők (uo, 3., 1927. 7., 431-452.); Pannóniái Mihály és a renaissance kezdetei Perrarában (Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, 6., 1929-1930, 91-108., 260-261.); Palma Vecchio: Des Meisters Gemälde und Zeichnungen (Klassiker der Kunst, Stuttgart-Berlin, 1937); Beck Ö. Fülöp (Ars Hungarica, 15., Bp., 1938); A szépművészetek könyve. Társszerző (Bp., 1940); Gyerekszoba (Bp., 1942); Moretto da Brescia (Ars Docta, 4. Basel, 1943); Új magyar rajzművészet Rippl-Rónaitól a Nyolcakig (Bp., 1945). írod.: Mravik László: G. Gy. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 44., 1975, 199-200.); Zádor Anna: G. Gy. (Ars Hungarica, 7., 1979. 2., 323-326.); Majoros Valéria: G. Gy. nézetei a rajzművészetről, kézírásos hagyatéka alapján (Ars Hungarica, 10., 1982.2., 211-225.); Új magyar rajzművészet Rippl-Rónaitól Vajdáig. Emlékezés G. Gy. művészettörténészre. Kiáll, az MNG-ben. Rendezte: Majoros Valéria, írta: Tátrai Vilmos, Litván József (Bp., 1984); MÉL L: 616.; RÚL Vili.: 540. - Bibi.: Varga Lívia: G. Gy. munkássága. Bibi. (Ars Hungarica, 7., 1979. 2., 326-328.). Takács Etelka Gonda Béla (1851. dec. 28. Szöllőske - 1933. aug. 6. Bp.): mérnök, technikatörténész. - A bécsi műegy.-en tanult, a bp.-i műegy.-en mérnöki oklevelet (1873), majd a mezőgazdasági vízépítés tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1878). A magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanint.ben is tanult (1875- ig). A József Műegy. Vízépítési Tanszékének magántanára (1878-1880), a Közmunka- és Közlekedésügyi Min. műszaki tanácsának főmérnöke (1882-től), középítési felügyelő és műszaki tanácsos (1887-1894), a min. Hajózási, Vaskapu-szabályozási és Kikötő-építési osztályának vezetője (1894-1913), osztálytanácsos (1894-től), miniszteri tanácsos (1904- től), a közlekedési tanf.-ok ig-ja (1907-től). A Bp.-i Kereskedelmi Akad.-n a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan előadója (1886). 1913- ban nyugállományba vonult. A Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Rt., vmint a Bethlen-könyvkereskedés alapítója és ügyvezető ig.-ja (1918-1924). - Részt vett Mo. legnagyobb szabású közlekedési tárgyú munkálataiban: a Vaskapu szabályozásában, a fiumei kikötő fejlesztésében, a csepeli Nemzeti és Szabadkikötő tervezésében, a Tisza szabályozásában. A m. tengerkutatás megteremtője; több expedíciót szervezett az Adriára. A Közlekedési Múz. (KM) felügyelő biz.-ában nevéhez fűződik a hajózási, kikötőépítési gyűjt, fejlesztése. A hajózástörténet kutatásának egyik kiemelkedő egyénisége. Részletes leíró tárgyjegyzéket készített a hajózási gyűjt.-ről. Szakmailag és anyagüag is támogatta a múz.- ot. Állandó résztvevője volt a nemzetközi kongresszusoknak, amelyek anyagát és kiadványait a KM-nak ajánlotta fel. A gyarapítás területén főként a modellek készíttetésének volt a híve, mivel azok olcsóbbak, mint az eredeti darabok, és ezáltal több típusváltozat szerezhető be. A műz. fő céljának a közművelődési tevékenységet tartotta. Elindította a Gazdasági Mérnök c. lapot (1877; 1880-tól Műszaki Hetilap címmel), ill. társlapjait, a Kiállítási Értesítőt (1885) és a Vízügyi Közlönyt (1886-1887), továbbá A Magyar Hajós (1877) és a Tenger c. szaklapokat (1910). A Tisza-völgyi Társulat szakértői értekezletének megszervezője (1879), a társulat dokumentumainak szerkesztője. Az 1885. évi orsz. ált. kiáll, szervezőbiz.-ának tagja, a Kiállítási Értesítő szerkesztője. A M. Adria Egyesület alapító elnöke (1910-től), a M. Földrajzi Társaság választmányának tagja, a N. Tengerkutató Biz. alapítója. F. m.: Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása (Bp., 1882; 2., átd. kiad. 1896; német és francia nyelven is); Vásárhelyi élete és művei (Bp., 1896); A magyar hajózás (Bp., 1899; német és francia nyelven is); A magyar tengerészet és a fiumei kikötő (Bp., 1906); Magyar közlekedési intézmények fejlődése 1867 óta (Bp., 1908); A tengeralattjáró hajók (Bp., 1915); Türr István életrajza (Bp., 1925). írod.: G. B. (in: Magyar műszaki alkotók. Bp., 1964); Haltenberger M.: G. B. munkája és alkotásai. Emlékbeszéd (Tenger, 1933); MÉL I. (téves halálozási nap: aug. 6.!); Szinnyei III.: 1278-1283.; Gulyás XI.: 82-83.; MTL: 336-337.; MÚL: 141.; RÚL VIII.: 543-544. - Bibi.: Tisza István: G. B. műveinek bibliográfiája (Közlekedési Múzeum Évkönyve, 1983/84). Molnár Erzsébet
