Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
Gergely 312 vészét szelleme (in: Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939; hasonmás kiad. 1992). írod.: Emlékkönyv G. T. születésének 60-ik évfordulójára (Bp., 1942; bibl.-val); Genthon István: G. T. (Művészettörténeti Értesítő, 1955); Pásztor Lajos: G. T., a Római Magyar Történeti Intézet működéséről, 1924-1926 (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1996); Entz Géza: Egyház és műemlékvédelem a két világháború között (Műemlékvédelmi Szemle, 1993. 1., 105-108.); MÉL L: 387.; Gulyás X.: 734-738.; MKL IV: 54.; RÚL VII.: 386-387. lélpl Gergely János (1928. márc. 21. Torockó- szentgyörgy - 1989. jún. 11. Torockószent- györgy): botanikus. - A kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en biológia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1954). A Bolyai Tudományegy. oktatója, az egy. megszüntetése után - Nyárády Erazmus Gyula utódaként - a Botanikus Kert főmunkatársa. Botanikai munkásságának kibontakozásában meghatározó tényező volt szülőföldje, a Torockói-medence, vmint Csűrös István professzor baráti támogatása. Közel száz publikált tud.-os dolgozatából az első tíz a torockói táj növényvilágával foglalkozott (mezofil gyepek, sziklanövényzet, erdőtársulások, növényritkaságok). Ugyanebben a témában írt doktori disszertációját (A Bedellő és a Maros közötti térség vegetációja) Bukarestben védte meg (1964). Ezután többnyire román nyelven növénytársulástani és rendszertani jellegű dolgozatokat publikált, és otthonosan botanizált a Kárpátoktól a Fekete-tengerig, a Bihar-, az Avas-, az Erdélyi Szigethegység, a Csíki-medence, a Gyer- gyói-medence, az Al-Duna és Dobrudzsa vidékén. Terepútjairól visszatérve több ezer préselt példánnyal gyarapította a Botanikus Kert herbáriumát. Az egyes növénycsoportok kísérleti megfigyelése érdekében minta- példányok telepítésén is szorgoskodott. Szívügye volt az erdélyi flórakincs védelme, ápolása. Mindezekért minden lehetséges alkalommal síkra szállt, a Contribuţii Botanice c. folyóirat, vmint a nagyhírű Scheade ad floram Romániáé Exsiccatam c. időszaki kiadvány főszerkesztő-helyetteseként. 1978-tól tanított az egy.-en (a virágos növényekről tartott kurzust m. nyelven), emellett számos ismeretterjesztő előadást is tartott m. és román nyelven. Élete utolsó évtizedében az ország egyik legjobb növényismerőjének, fitocönológusának számított. Növénygyűjt.-e (5590 lap) a Kolozsvári Tudományegy. herbáriumába került. F. m.: Sesleria - Oreochloa (in: Flora R. S. Romania, XII. Bucureşti, 1972); Asociaţii de Helictotrichum decorum din R. S. Romania (Cluj, 1972). Irod.: Nagy-Tóth Ferenc: Dr. G. J. Gyopár, 1998). Kovács J. Attila Gerő László (1909. máj. 24. Szombathely - 1995. jan. 19. Bp.): építész, műemlékvédelmi szakember. - Apja Gerő László (18841971) földmérő mérnök, térképész. - A bp.-i József Műegy.-en építészmérnöki (1932), majd műszaki doktori oklevelet szerzett (1941; Az Óbuda-Királyhegyen feltárt római katonai amfiteátrum c. értekezésével). Állami ösztöndíjjal Rómában is tanult (1935-1938, megszakítással). A Fővárosi Tanács Magas- építési Osztályának mérnökeként kezdett dolgozni (1939-1949). A Műemlékek Orsz. Biz.-a (1949-1951), majd a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjának osztályvezető főmérnöke (1952-1954), az Orsz. Műemlék Felügyelőség tervezési osztályvezetője, tud.-os főmunkatársa (1955-1976). A műemlékvédelem tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1948); a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy., majd a BME magántanára (1948-1950), címzetes egy.-i tanára (1968-tól). - Munkásságának kiemelkedő része a mo.-i műemlékek védelmében, helyreállításában, rekonstrukciójában végzett tevékenysége. Tervezte és irányította a bp.-i Nagyszombat utcai római kori amfiteátrum konzerválási és helyreállítási munkáit, a budavári Szt. Miklós-templom román kori részeinek feltárását, az újmassai őskohó és a siklósi gótikus várkápolna műemléki helyreállítását. Nevéhez fűződik a bp.-i Halászbástya középkori kőtárának kialakítása. Vezette a bp.-i Vigadó épületének, a budai Várpalota épületegyüttesének, az Oroszlános és a Hunyadi-udvarnak, vmint a Szt. György térnek a műemléki helyreállítását. Jelentősek a mo.-i műemlékvédelemről és egyes mo.-i műemlékekről, műemlékegyüttesekről, a városépítészetről írt könyvei, tanulmányai. Kedvelt kutatási témája
