Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

Galyasi

302

Galyasi Miklós; ered. Reisinger (1903. jún. 18. Hódmezővásárhely - 1974. jún. 3. Hódmezővásárhely): költő, művészettörténész, múzeumigazgató. - Szegeden a Ferenc József Tudományegy. Állam- és Jogtud.-i Karán jogi doktori oklevelet szerzett (1925). Tanulmányúton járt Párizsban (1927-1929). Hódmezővásárhelyi lakása, a Műveröm írók, festők (többek között József Attila, Erdei Ferenc, Féja Géza, Medgyessy Ferenc, Tornyai János, Veres Péter) találkozóhelye volt. A hódmezővásárhelyi irodalmi, tud.-os és művészeti egyesület, a Tornyai Társaság alapítója, titkára (1934). Munkaszolgálat és hadifogság után a hódmezővásárhelyi összevont múz., könyvtár, képtár ig.-ja, múzeumig. (1951-1957), a vásárhelyi művésztelep megalapítója. Sokat tett a Vásárhelyi Őszi Tárlatok létrehozásáért. Politikai okokból nyugdíjazták (1957). Művészeti íróként Tornyai János műveinek elemzésével foglalkozott. Németh László Égető Eszter c. regényében Gyenes modellje. - A Puszták Népe c. folyóirat felelős szerkesztője (1946-1948).

F. m.: Fut a Üdére. Versek (Hódmezővásárhely, 1929); A nagy törvény mentén. Versek. Kohán György képeivel (Hódmezővásáhely, 1934); Akéla búcsúdala. Versek (Hódmezővásárhely, 1994). írod.: László József: Arcképvázlatok G. M.-ról (Csongrád Megyei Hírlap, 1987. júl. 11.); Jeles vásárhelyiek (Hódmezővásárhely, 1993, 47.); Péter László: G. M., a költő (A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997. Hódmezővásárhely, 1998, 114-121.); MÉL III.: 231-232. (téves születési adat: okt. 12.!); ÚMIL I.: 651.; RÚL VIII.: 85.

Bodrits István

Garády Sándor; ered. (1903-ig) Gradl (1871. márc. 20. Zsolna - 1945. febr. 5. Bp.): kultúrmérnök, régész. - A bp.-i József Műegy.-en kultúrmérnöki oklevelet szerzett (1896). A MÁV segédmérnöke a székely vasutak építésénél, a MÁV Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség kultúrmérnöke, m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelő, a Tanács- köztársaság alatt a

Népgazdasági Tanács Közlekedési Főosztályán csoportvezető. Miniszteri tanácsosként ment nyugdíjba (1924), ezután minden idejét könyvtárakban és levéltárakban töltötte, hogy történészi kutatószenvedélyének hódoljon. Mátyás király budai vadászkastélyának helyét próbálta meghatározni. Első ásatásán feltárta a nyéki vadászkastély, Nyék község és temploma területét (1931-1942). A budaszentlőrinci pálos kolostor feltárását 1934-ben kezdte meg. Kisebb ásatást végzett a sváb-hegyi Városkútnál (1937). Folyamatosan figyelemmel kísérte a bp.-i építkezéseket, és az így felszínre került emlékek alapján igyekezett a középkori Buda topográfiájának több érdekes kérdését tisztázni. Leletmentő ásatást végzett a Csalogány utcában, a Tabánban, a Bugát utcában. Behatóan foglalkozott Óbuda középkori topográfiájával is; Fehéregyháza kutatásával kapcsolatban összefoglaló (máig kiadatlan) tanulmányt készített. A Székesfővárosi Múz. Régészeti Int.-ében tevékenykedett, de soha nem vált hivatásos régésszé. Külső munkatársként, amatőr régészként ugyanakkor az akkori kor színvonalát jóval meghaladó szemlélettel és gyakorlattal végezte feltáró és feldolgozó munkáját. Újkori kérdések is foglalkoztatták; megírta az óbudai selyemgombolyító történetét, Buda történetének megírásához hatalmas jegyzetanyagot gyűjtött össze a kamarai iratokból, felkutatta Buda vízforrásait, a felszámolásra ítélt temetőkből az értékesebb vagy nevezetesebb sírköveket. Kéziratos hagyatéka a BTM Régészeti Adattárában található.

F. m.: A vízivárosi Fehérkereszt-fogadó és szomszédjai (História, 1929, 112-119.); Marsigli óbudai castru- mai (uo., 1929,173-177.); II. József pestbudai látogatásai (uo., 1930, 55-75.); Mátyás király budai vadaskertje (uo., 1931, 40-60.); Az óbudai filatórium (uo., 1932, 3-29.); Mátyás király budai vadaskertje (uo., 1932, 88-94.); Mátyás király buda-nyéki kastélya (Tanulmányok Budapest Múltjából, 1., 1932,99-111.); Mátyás király vadászkastélya a Hidegkúti úton (Archaeológiai Értesítő, 46., 1932,137-143.); A Szt. Lőrincről elnevezett budamelléki páloskolostor (Tanulmányok Budapest Múltjából, 3., 1934, 145-156.); Az óbudai Fehéregyháza (Történetírás, 1937, 248- 269.); A budai (óbudai) káptalan alapítása (Tanulmányok Budapest Múltjából, 7., 1939,70-91.); Agyag- művesség (in: Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Függelék. Bp. 1944, 382-401.).