Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

Gábry 298 Association (INQUA) bp.-i (1969), a szovjet INQUA Kaukázuson-túli (1973) és tadzsi- kisztáni (1977), vmint a Hugo Obermaier Gesellschaft kiel-westerlandi (1970) és erlangen-tübingeni (1984) konferenciáján, az UISPP speciális kollokviumán Párizsban (1973), ugyanezen szervezet Krakkóban és Nyitrán tartott kongresszusközi konferenci­áján (1980), és részt vett a hallei (Németo., akkor NDK) Martin Luther Egy. által a bil- zingslebeni előemberi telep kapcsán szerve­zett tanácskozáson is. Számtalan tud.-os előadást tartott Franciao., Svájc, Németo., Olaszo., a SZU és Ausztria nagyvárosaiban is. A berni egy. meghívott előadójaként (1970) K-Európa paleolitikumát oktatta. A tud.-ok doktora fokozatot Az őskőkori janko- vichien-kultúra Nyugat-Magyarországon c. dolgozatával szerezte meg (1987). Tanul­mány- és munkaútjai D-Spanyolo.-tól egé­szen Közép-Azsiáig terjedtek. Személyének közismertsége, munkájának elismertsége révén rendszeresen kapott meghívást kül­földi ásatásokra. Munkája elválaszthatatlan férje munkásságától. - Éveken keresztül az INQUA M. Nemzeti Biz.-a Régészeti Szekci­ójának vezetője, a Sociétés Prehistorique Franchise, a Hugo Obermaier Gesellschaft tagja. F. m.: Études archéologiques et stratigraphiques dans les stations de loess paléolithiques de Hongrie. Gábori Miklóssal (Acta Archaeologica Hungarica, 8., 1957,3-117.); Der erste paläolithische Hausgrundriss in Ungarn. Gábori Miklóssal (ou., 9., 1958,19-34.); A ságvári telep abszolút kormeghatározása (Archae- ologiai Értesítő, 87., 1960, 125-129.); Un nouveau site Mousterien en Hongrie (Acta Archaeologica Hungarica, 19., 1967, 201-228.); La station du Paléolithique moyen d'Érd/Hongrie (Bp., 1968); L'industrie mousterienne d'Érd (Hongrie) (in: La Préhistoire. Problémes et tendences. Paris, 1968, 191-202.); Gerätentwicklung und Wirtschaftsände­rung im Mittelpaläolithikum (Acta Archaeologica Hungarica, 20., 1968, 21-32.); Az érdi középső-pale­olit telep (Budapest Régiségei, 22., 1971, 9-50.); Das Mittelpaläolithikum Osteuropas (in: VIII. Congr. Int. Préhist. Beograd, 1973, 117-124.); La mode de vie et I'habitat au Paléolithique moyen en Europe cen­trale (in: IXe CISPP. Nice, 1976. Colloque XI. 78- 104.); The ecology of the Hungarian middle Pala­eolithic. A magyar középső paleolitikum ökológiája. Gábori Miklóssal (Földrajzi Közlemények, 25., 1977,175-187.); Une oscillation climatique ä la fin du Würm en Hongrie (Acta Archaeologica Hungarica, 30., 1978, 3-11.); Az ősember Magyarországon (Bp., 1980); A Remete Felső-barlang és a „dunántúli Szele- tien" (Budapest Régiségei, 26., 1984, 5-32.); La grotte Remete „Felső” (superieure) et le „Szeletien de Transdanubie” (Acta Archaeologica Hungarica, 35., 1983 [1985], 249-285.); Spuren des Jungpaläoli- thikums in Budapest (Acta Archaeologica Hungari­ca, 38., 1986, 3-12.). írod.: Bánesz László: Miklós Gábori - Veronika Gábori (Slovenská Archaeologica, 45., 1997, 199- 200.); Ringer Árpád-Mester Zsolt: Gábori Miklós - Gábori Csánk Veronika (Budapest Régiségei, 32., 1998,363-364.); L'oeuvre scientifique de Mik­lós Gábori et de Veronika Gábori-Csánk. (in: A la recherche de l'homme préhistorique, E.R.A.U.L. 95. Liege, 2000,13-16.). Horváth László András Gábry György (1927. ápr. 23. Konstanti­nápoly [Isztambul] - 1998. júl. 3. Szombat­hely): zenekutató. - A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főisk.-n Szabó Ferenc növendéke­ként zeneszerzést (1947-1951), Bartha Dé­nes, Szabolcsi Bence és Kodály Zoltán nö­vendékeként zenetud.-t tanult (1952-1958). Az MNM Történeti Mwz.-ának munkatársa; a hangszertárban dolgozott (1957-1974). Az MTA Zenetud.-i Int. Zenetörténeti Múz.-a tud.-os munkatársa (1974-1979), a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisk. Liszt Ferenc Mwz.-ának gondozója (1976-tól). A Néprajzi Műz. Zenei Gyűjt.-ének tud.-os kutatója (1978-tól). Főként hangszertörténettel fog­lalkozott. F. m.: A4. P. Muszorgszkij (Zenei Kiskönyvtár. Bp., 1964); Das Klavier Beethovens und Liszts (Studia Musicologica, VIII. Bp., 1966); Régi hangszerek (Bp., 1969; 2. kiad. 1976); Liszt Ferenc zongorái (Folia Historica, II. Bp., 1973); A tárogató, akusztikai tulaj­donságok, repertoár, hangszerkészítők (Musica Panno­nica, 3. Bp., 1978); Oberschützen; Egy hangszertípus útja Ázsiától Európáig (Magyar Zene, XX., 1979-80); A magyar hegedű (Ethnographia, XCIV, 1983). Kodolányi János, ifj. Gádor István (1891. nov. 11. Kóka - 1984. júl. 22. Bp.): keramikus, szobrászművész. - A bp.-i Iparművészeti Isk.-ban szobrász és kerámia szakon végzett (1911); közben taná­ra, Maróti Géza Bécsbe, a Wiener Werkstätte

Next

/
Thumbnails
Contents