Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Fügedi 292 m.-német szakos tanári és etnográfusi oklevelet szerzett (1973). A miskolci Herman Ottó Múz. munkatársa (1973-tól); muzeológus, később osztályvezető, tud.-os titkár, igh., végül tud.-os főmunkatárs. A Miskolci Egyetem BTK Művelődéstörténeti és Muzeoló- giai Tanszékének vezető docense (1995-től), a BTK dékánhelyettese (1997-től haláláig), de másodállásban élete végéig a Herman Ottó Múz. munkatársa maradt. - Főként a Bükkalja, Mezőkövesd és környéke, vmint a Sajó völgyének falvaiban végzett jelentős tárgygyűjtő tevékenységet. Kiemelkedő eredményeket ért el a miskolci Herman Ottó Múz. és a mezőkövesdi Matyó Múz. viselet- és textilgyűjt.-einek gyarapításában; az előbbit a hazai népművészet egyik legjelentősebb tárgyi kollekciójává fejlesztette. Itthon számos nagyobb, állandó kiáll.-t és megszámlálhatatlan időszaki tárlatot, külföldön (Prága, Berlin) a m. népművészet tárgyaiból több kiáll.-t rendezett. Kezdetben a folklorisztika állt érdeklődése homlokterében; Mátraderecske (Heves m.) néphitéről írt disszertációjával szerzett egy.-i doktori címet (1976). Származása, családjának mezőkövesdi eredete azonban a népművészet, elsősorban a matyóság népművészeti örökségének kutatására predesztinálta. Feldolgozta Mezőkövesd és vidékének hímzéskultúráját (Szálánvarrott hímzések. Bp., 1978; Sza- badrajzú hímzések. Bp., 1979), tanulmányokat és könyvet írt a matyó kultúra családon belüli átörökítésének törvényszerűségeiről. Kandidátusi fokozatát a népművészet és a művelődéstörténet határterületén levő témáról írt dolgozatával szerezte (Állatábrázolások a magyar népművészetben. Miskolc, 1990). Szerkesztette a Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete c. monográfiát, s abban nagy összegző fejezeteket írt a népviseletek és a szőttesek, hímzések témaköréről. Munkássága utolsó időszakában a reprezentációs szerepkörben megjelenő népcsoportok kultúrájának alakulásával, a formálódó nemzeti műveltségben elfoglalt szerepükkel foglalkozott (Mítosz és valóság: matyó népművészet. Miskolc, 1997). Ebből a témakörből írta egy.-i habilitációs dolgozatát is, amelynek megvédése azonban már nem adatott meg számára. Könyvei mellett közel száz tanulmányt, tud.-os közleményt írt, és nagy számban jelentek meg kiáll.-i vezetői, kat.-ai is. Szervezte és irányította az alkotó népművészet, a népi iparművészet tárgyalkotó műhelyeit, tevékenyen részt vett mind a helyi alkotó csoportok szakmai gondozásában, mind az Orsz. Népi Iparművészeti Tanács munkájában. Jelentős közéleti szerepet vállalt Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén m. szakmai-kulturális közéletében. A Borsod-Abaúj-Zemplén M.-i Népművészeti Egyesület alapító elnöke (1995), a Miskolci Akad.-i Biz. Néprajzi Munkabiz.-ának titkára, a M. Néprajzi Társaság választmányának és az MTA Néprajzi Biz.-ának tagja. - Az irodalom (folklór) tud. kandidátusa (1990). - Miskolc város Herman Ottó Tud.-os Díja (1996), Király Zsiga-díj (a népművészeti örökség őrzésében végzett munkáért, 1999). Herman Ottó-emlékérem (1999). - Nevét viseli a Borsod-Abaúj-Zemplén m.-i Népművészeti Egyesület (2000), vmint a Gömöri Múz. és Baráti Köre (Putnok) által évente kiírt honismereti pályázat (2001. márc. 1-jé- től). A Herman Ottó Múz. panteonjának emlékfalán emléktáblát avattak tiszteletére (2000. dec. 18.). F. m.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi irodalma. III. 1968-1978. Viga Gyulával (Miskolc, 1979); Termelés és életmód. Tíz község termelőszövetkezete. Dobrossy Istvánnal (Debrecen, 1983); A gyermek a matyó családban (Miskolc, 1989); A matyó lakodalom látványossággá válása (Ethnographia, C., 1989, 313-338); Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete: válogatott bibliográfia (Miskolc, 1992); A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXII., 1994, 414M28.); A matyó népművészet „felfedezése", a matyó „image" kialakulása (Ethnographia, CVII., 1996, 175-188.); Borsod megye népe a millenniumi kiállításon (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII- XXXIX., 1996, 349-362.); Képi eszközök a századelő lokális népképének vizsgálatában (Néprajzi Értesítő, LXXIX., 1997,157-167.); Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Szerk., társszerző (Miskolc, 1997); The Discovery of Matyó Folk Art (Hungarian Heritage 1., 2000, 9-18.); Reprezentációs szerepkörbe emelt népcsoportok a századforduló népművészet-képében (Miskolc, 2001). írod.: Viga Gyula: F. M. (1949-2000) (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXIX., Miskolc, 2000); RÚL VII.: 734. Viga Gyula
