Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Felszeghi

264

1981, 211., 293.); Szinnyei III.: 349-354.; Gulyás VIII.: 764-765.; MÉL I.: 489-490.; MUL: 116-117.

Pocsainé Eperjesi Eszter

Felszeghi István (1883. dec. 26. Kisga- lambfalva - 1951. ápr. 3. Székelyudvarhely): tanár, lelkész, iskolaigazgató, múzeumi igazgató-őr. - A kolozsvári ref. teológia elvégzése után Székelyudvarhelyen segédpap (1907-ig). A kolozsvári tudományegy.-en történelem-földrajz szakos tanári képesítést szerzett. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó- Koll. tanára (1910-től), a pápai ref. koll. helyettes tanára (1913-1915), majd ismét a Székely Mikó-Koll. tanára. Az erdélyi román betörést követően Szatmárnémetiben tanított (1916-1917). A Mikó-Koll. történelemföldrajz szakos r. tanárává nevezték ki

(1917). Sepsiszentgyörgyön a leány tanítóképző ig.-ja, amelyet az impériumváltás után a Székely Mikó-Koll.-ba mentettek be; a „Mikó"-ban történelmet, földrajzot, vallást tanított (1919-1946; nyugdíjazásáig), egyúttal az ifjúsági könyvtár és a földrajzi szertár őre. Kisgalambfalvára vonult vissza, nyugdíját elvették. - László Ferenc utódaként a Székely Nemzeti Múz. ig.-őre. Csutak Vilmos ig. jobbkeze. Szervezője az 1928. évi székelyföldi tanulmánykörútnak, vmint az 1929. évi jubileumi ünnepségeknek. Csutakkal, Viski Károllyal és Gödri Ferenccel néprajzi kiszállásra ment háromszéki falvakba (1930), Csutakkal megtekintette az erősdi- vel rokon cucutenii (Moldva) őstelepet

(1935). Az Erdélyi Múz.-Egylet 1933. és 1935. évi vándorgyűlésének előadója; 1935- ben A székely nép társadalmi állapota Bethlen Gábor és a két Rákóczi György alatt címmel tartott előadást. Csutak halála után két évig - Herepei János megérkezéséig - elsősorban rá nehezedett a vezetés terhe. Közben szervezte a székelyföldi kutatóutakat, a múzeumpártoló egyesületet. Cikkei, tanulmányai az Ellenzékben és helyi lapokban jelentek meg.

F. m.: Adatok Sepsiszentgyörgy történetéhez tekintettel a múlt század iparára (in: Az Erdélyi Múzeum- Egyesület tizenkettedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1934, 82-88.). írod.: [Berde Zoltán:] F. I. (Gyökerek, Sepsiszentgyörgy, 1968. 8., 82.).

Boér Hunor

Felvinczi Takács Marianne; Mészáros Lászlóné (1917. szept. 6. Bp. - 1990. aug. 16. Bp.): művészettörténész, gordonkaművész. - Apja Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964) művészettörténész. - A bp.-i tudományegy. művészettörténet szakán végzett, s művészettörténetből doktori oklevelet szerzett. Közben elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. gordonka tanszakát. Játszott a Postás Szimfonikus Zenekarban, a M. Állami Operaház zenekarában, s tanított is zenét. Muzsikusi pályafutása vége felé visszatért gyermek- és ifjúkora színhelyére, a Hopp Ferenc K-ázsi- ai Művészeti Múz.-ba (1983), ahol adattárosként dolgozott. Tízéves munkával feltárta Hopp Ferenc hagyatékát, rendezte a levelezést, rekonstruálta Hopp világ körüli utazásainak útvonalát, és megírta a múzeumalapító életrajzát.

F. m.: A budavári Mátyástemplom, a Nagyboldogasszonyról elnevezett koronázó főtemplom (Bp., 1940); Hopp Ferenc (Bp., 1994; klny. a Keletkutatás 1994. őszi számából, 7-23.).

Ferenczy Mária

Felvinczi Takács Zoltán (1880. ápr. 7. Nagysomkút - 1964. dec. 4. Bp.): művészet- történész, múzeumigazgató. - Egy.-i tanulmányait Bp.-en, a tudományegy. Állam- és Jogtud.-i Karán, Münchenben és Berlinben végezte, jogi diplomát szerzett (1900). Ezzel párhuzamosan festészetet tanult Münchenben és Nagybányán, Hollósy Simon nevezetes festőisk.- jában, ahol barátságot is kötött mesterével. Itáliai tanulmányútjáról hazatérve (1902) Bp.-en, Pasteiner Gyula tanítványaként művészettörténetből doktori oklevelet szerzett (1904). Az Orsz. Képtár, majd a Szépművészeti Múz. munkatársa, múz.-i segédőr (1906-tól), múzeumőr (1913-tól). A régi metszetek gyűjt.-ében dolgozott, közben a Történelmi Képcsarnok anyagát is gondozta.

1907-től feladata volt gr. Vay Péter távol-K-i (főként japán tárgyakból álló) gyűjt.-ének rendezése, leírása és kiállítása. Ez a munka