Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

255 Feichtinger nehmenden Ungarn und ihr Verhältnis zu den Slawen des mittleren Donaubeckens (Studia Slavica, III., 1957, 7-58.); Beiträge zum Problem des ungarisch­slawischen Zusammenlebens (Acta Archaeologica, VIII., 1958, 269-318.); A Közép-Duna-medence ma­gyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Lelet­kataszter. Éry Kingával, Kralovánszky Alánnal (Régészeti tanulmányok 2. Bp., 1962). írod.: Harmatta János: F. G. (Acta Archaeologica, V., 1955, 297-298.); Moravcsik Gyula: F. G. (Antik Tanulmányok, II., 1955. 4.); Harmatta János: F. G. (Archaeológiai Értesítő, LXXXII., 1955, 229-230.); Cs. Sós Ágnes: Die Ausgrabungen Géza Fehér's in Zalavár (Bp., 1963); Gulyás VIII.: 508-509.; MÉL I.: 478.; MÚL: 114.; RÚL VI.: 831-832. Ritoók Ágnes Fehér Zsuzsa, D.; Doroghy Miklósné (1925. jan. 6. Nagykőrös - 2001. okt. 24. Bp.): művészettörténész, újságíró, múzeumi osz­tályvezető. -Aszegedi tudományegy. BTK-n tanult (1942-1946), m. irodalomból, művé­szettörténetből és néprajzból doktorált (1948). A szegedi Dél-Magyarország c. lapnál gyakornok (1947). Részt vett a népi koll.-i mozgalomban és a MADISZ munkájában. 1947-től haláláig Bp.-en élt. A bp.-i Ifjúság c. lap munkatársa (1948 eleje). A Fővárosi Képtárban (1948-1949), a Képzőművész Szövetségben dolgozott (1950-1952). A Mű­csarnok művészeti osztályának vezetője (1952-1954), a Képzőművészeti Alap Könyv­kiadó Vállalatának főszerkesztője, majd iro­dalmi vezetője (1954-1965), az MNG tud.-os főmunkatársa (1965-től), megalakulásától kezdve az MNG Mai M. Osztályának vezető­je is (1974-1980); emellett a M. Televízió (MTV) munkatársa (1970-től), az MTV Kép­zőművészeti Osztályának vezetője (1972— 1986). Fontosabb tv-műsorai: Művészeti Ma­gazin, A TV Galériája, Műteremben, Művész­portrék. - Munkássága főként a kortárs kép­zőművészet széles körű megismertetésére irányult. Könyvei, cikkei, kiáll.-ai és tv-mű­sorai a kortárs művészet egy-egy szeletével, élő művészek munkásságával foglalkoztak. Cikkeinek, műkritikáinak nagy része a Mw- vészet c. folyóiratban jelent meg. - AM. Kép­zőművészek és Iparművészek Szövetsége szakosztálytitkára, az UNESCO mellett mű­ködő Kritikusok Nemzetközi Szövetségé­nek (AICA) tagja. - Szeged Város Alkotói Díja (1970), SZOT-díj (1971), Munkácsy Mi- hály-díj (1984). F. m.: Új magyar képzőművészet. Szerk. (Bp., 1954); Mikus Sándor (Bp., 1955); Domanovszky Endre (Bp., 1962); Művészek. Czeizing Lajossal (Bp., 1963); Kurucz D. István (Bp., 1968); Magyar festészet a XX. században. Pogány Ö. Gáborral (Bp., 1971); Szalay Lajos „Genezis" sorozata. Bev. tanulmány (Bp., 1973); Vásárhelyi Őszi Tárlatok a művészetpolitika tükrében (Kézirat gyanánt. Szeged, 1982); Váró Márton (Bp., 1986); Molnár C. Pál, a grafikus. Bev. tanulmány (Bp., 1990). O. Jobbágyi Zsuzsa Feichtinger Sándor, baranyanádasdi (1887-től) (1817. nov. 17. Esztergom-Szent- györgymező - 1907. jan. 5. Esztergom): or­vos, botanikus, iskola- és kórházigazgató. - Bajoro.-i származású családja III. Károlytól kapott nemesi rangot (1720). - Orvosi tanul­mányait a pesti tudományegy.-en végezte; uo. doktorrá avatták (1840), majd egy évig Bécsben tanult. Esztergomban telepedett le, s városi orvosként dolgozott (1841-től). Tb. vm.-i főorvos (1861-től), a főkáptalani ura­dalmak főorvosa (1867), Esztergom város tiszti főorvosa (1868-1892), a város főorvosa (1873-tól), az esztergomi kórház ig. főorvo­sa. Orvosi kutatási eredményeit a Berliner Medizinischer Zentralzeitungban közölte. Kezdeményezésére kezdte meg működését Esztergomban a városi kisdedóvó (1865). Az esztergomi reálisk. ig.-ja (1872-1901), nyug­díjba vonulását követően az isk. tb. ig.-ja. A Kereskedelmi és Iparbank (korábban Iparos Önsegélyző Egyesület) alapító részvényese és választmányi tagja, majd elnöke (1890­1895). A város politikai életének aktív részt­vevője, városi képviselő, a Szabadelvű Párt városi elnöke. Országgyűlési képviselői posztra való jelölését nem fogadta el. A bo­tanika tudományát orvosi pályafutása kez­detétől, szabad idejében művelte. Floriszti- kai eredményeit leginkább a M. Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésein, a Mathematikai és Természettudományi Közlemé­nyek, vmint a Magyar Botanikai Lapok hasáb­jain adta közre, kutatómunkáját az MTA is támogatta. Fő kutatási területe Esztergom vm.; elkészítette a vm. első flóraművét (Esz­tergom megye és környéke flórája. 1899), emel­lett a Kárpát-medence egyéb területein

Next

/
Thumbnails
Contents