Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Faller

248

tói), t. tagja (1989-től). - A műszaki tud.-ok kandidátusa (1964), doktora (1974). Eötvös Loránd-díj (1979), Akad.-i Díj (1981), Állami Díj (1985), Das Grosse Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich (1989), a Miskolci NME díszdoktora (1995). F. m.: A technika fejlődésének főirányai a bányászatban (Bp., 1961); Az iszaptömedékelés kialakulásáról és hazai fejlődéséről. Faller Jenővel (BKL Bányászat, 1961, 239-244.); Üzemgazdaságtan (Bp., 1971); A magyar bányagazdaságtan sajátosságai (BKL Bányászat, 1974, 511-516.); Az ásványvagyon-gazdálkodás alapjai. Tóth Miklóssal, Pruzsina Jánossal, Tóth Józseffel (Bp., 1982), A magyar bányászati műszaki-tudományos kutatás vázlatos fejlődéstörténete és intézményrendszere (BKL Bányászat, 1988, 3-7.); Törvényszerűségek az ásványinyersanyag-gazdaságban. Tóth Józseffel (Bp., 1996); A magyar bányászat évezredes története. I—III. Társszerző és a szerkesztőbiz. tagja (Bp., 1996-2001).

írod.: FT: Dr. F. G. (BKL Bányászat, 2001, 95-96.); RÚL 5.: 705-706.

Vihemikné Locsmándy Erzsébet

Faller Jenő (1894. szept. 25. Selmecbánya - 1966. dec. 23. Sopron): bányamérnök, technikatörténész, múzeumigazgató. - A17. sz.- ban a bajor Donau- eschingenből a felvidéki bányavárosokba (Selmecbánya, Gölnic- bánya, Szepesség) áttelepedett család szak- mai-tud.-os hírnevét ~ nagyapja, Faller Gusztáv (1816-1881), a Selmecbányái Bányászati-Kohászati és Erdészeti Akad. professzora, nagybátyja, Faller Károly (1857-1913) kohómérnök és testvére, Faller Gusztáv (1892-1968) bányamérnök alapozta meg. Fia Faller Gusztáv (1930- 2000) bányamérnök. - Selmecbányán, a Bányászati és Erdészeti Főisk.-n 1913-ban megkezdett tanulmányait az I. vh. kitörése miatt meg kellett szakítania; katonai szolgálatot teljesített az orosz, majd az olasz fronton (1915-1916). A Sopronba áttelepült főisk.-n bányamérnöki oklevelet szerzett (1921). Tatabányán, a M. Ált. Kőszénbánya Rt., majd a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányaüzemeiben bányamérnökként dolgozott

(1919-1929), a Várpalotai Szénbányák üzemvezetője (1929-1940), a Borsodfalvai Szénbányák vezetője (1940-1944). Nevéhez jelentős műszaki kezdeményezések, fejlesztések fűződnek: Nagynémetegyházán (1924-1926), majd Dudar környékén szénelőfordulások feltárási munkái (1926-1927), Várpalotán az ország első szkipaknájának üzembe helyezése, vmint az első vájár szakmunkásképző tanf. megszervezése (1929), a Borsod vm.-i Bánfalván a frontfejtés bevezetése (1940- 1944). A II. vh. után miniszteri biztosként részt vett a bányák államosításában. Várpalotára visszatérve (1946. okt.) a Dunántúli Ker.-i Bányaigazgatóság vezetője. Irányításával több új bányaüzemet létesítettek; kiemelkedő jelentőségű a dudari telepítés és a hozzá tartozó Zirc-Dudar vasútvonal. A Középdunántúli Szénipari Központ vezér- ig.-ja (1946-1949), a Bányászati Kutató Int. Tud.-os munkatársa (1949-1950), a miskolci NME soproni Erdészeti és Bányamérnöki Kara Bányaműveléstani Tanszékén egy.-i docens (1950. febr.-tól); bányagazdaságtant, bányarendészeti ismereteket, majd bányászattörténetet adott elő. Érdeklődése minden munkahelyén - a szűkebben vett szakmai munkáján túl - kiterjedt a bányának helyet adó város és a környező községek múltjára is. Művelődéstörténeti kutatásokat folytatott levéltárakban, könyvtárakban és a helyszíneken. A bányaüzemekben 1921- 1950 között eltöltött idő alatt 150 tanulmánya jelent meg. A Tatáról, Tatabányáról, Várpalotáról, Tésről, Szapárról és 15 további községről irt helytörténeti műveinek stílusa, rendszere hasonló. Foglalkozott a környék váraival is; Tata, Várpalota és Nagyvázsony mellett megírta a kisebb, elpusztult erődítmények, Bátorkő, Csesznek történetét is. Cikkei, tanulmányai a helyi és a megyei lapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. 1950 után mintegy 240 írása, hét terjedelmes soproni egy.-i jegyzete jelent meg. A hagyományok ápolásának nem éppen kedvező időszakában irt cikkével (1952) újjáélesztette a bányászattörténeti kutatások iránti igényt, és programot is adott e munkák elvégzésére. Bányászattörténeti cikkeket írt a bányászat szinte valamennyi munkafázisáról, a bányabeli fúrásról, robbantásról, szállításról, világításról, a bányagépekről. Fel-