Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Ete 246 nyitott, díszes homlokzatával és nagy ablakaival a béke és gazdagság új életérzését sugallja. A díszterem mennyezetét Carpoforo Tencala Cupido és Psyché története c. freskója díszíti (1655-1671), amely az Esterházyak előnyös házasságait, a Hesperidák kertje nőalakjai pedig Mo. megszemélyesített régióit szimbolizálja. ~ Kismartonban és környékén templomokat és kolostorokat alapított, amelyek a hazai barokk művészet kiváló példái. Legjelentősebb a frauenkircheni plébánia és zarándoktemplom, amelyet Francesco Mar- tinelli 1702-ben kezdett el építeni. A hg. műpártoló tevékenysége családja török hódoltság alóli felszabadító szerepét volt hivatva kidomborítani; pl. fia, Miklós 1691. évi tézislapja a bécsi egy.-en; Jonas Drentwett és Philipp (?) Kilian rézmetszete: I. József és az Esterházy család diadala; a vezekényi csata (1652) emlékére Augsburgban, I. Philipp Jakob Drentwettnél és I. Abraham Drentwett- nél készíttetett (1654) aranyozott ezüst tál és kanna (Bp., Iparművészeti Múz., ill. lappang); a szintén Augsburgban, 1687-ben megrendelt, és Bernhard Straussnál készült kis diadaloszlop, amely egy teljes elefántagyaron Ovidius Átváltozásainak 33 jelenetét ábrázolja, és az Esterházy család felemelkedését szimbolizálja (ma már romos állapotban, Bp., Iparművészeti Múz.). A 18. sz. eleji ismeretlen közép-európai mestertől származó hét nagyméretű csatakép (Fraknó, Vár) a család török elleni elkötelezettségét példázza. A főúri reprezentáció fontos kelléke volt a Fraknón elhelyezett Kunst und Wunderkammer, amelyben az értékes arany- és ezüsttárgyak, ékszerek, csipkék és hímzések között több császári ajándék is volt; közülük nem egy m. főuraktól elkobzott vagyontárgy. Az apjától örökölt 13 ládányi kincset (1645. évi leltár) ~ 83 „kredencnyire" növelte (1725. évi leltár). A Kincstárat a Tanácsköztársaság idején Bp.-re szállították, és 1920-tól (eltekintve az 1942-1947 közötti időszaktól) letétként az Iparművészeti Múz.-ban található, újabban mint beleltározott gyűjt.-i anyag. A Kismartonban elhelyezett mintegy 800 festmény („nagy kép", „szent kép", „tájkép", művésznév nélküli leírással) beazonosíthatatlan, azonban mennyiségével nyomatékosítja ~ apjától örökölt gyűjtőszenvedélyét. — kiváló költő, zenész és zeneszerző is volt: a Harmonia Coelestis (1711; ezt az ~nak tulajdonított barokk kantátagyűjt.-t a mai kutatás már a kor zenei gyűjt.-ének tartja), a Mars Hunga- ricus (1664, kézirat) és a család genealógiáját feldolgozó Tropheum nobilissimae et antiquissimae domus Estorasianae (Bécs, 1700) szerzője. Irod.: Merényi Lajos: Hg. E. P. (Magyar Történelmi Életrajzok, 27. Bp., 1894); Héjjné Détári Angéla: A fraknói Esterházy kincstár a történeti források tükrében (in: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Galavics Géza. Bp., 1975); Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet (Bp., 1986); Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár (Bp., 1994). Barkóczi István Ete János; ered. Endl (1885. dec. 5. Mohács - 1974. máj. 7. Mohács): jegyző, múzeumvezető. - Szegeden felső kereskedelmi érettségi bizonyítványt (1904), jegyzői oklevelet szerzett (1906). Körjegyző Kölkeden (1904-1940), vezető jegyző Bolmányban (1941), ügyvezető és pénztáros a Mohácsi Hitelszövetkezetnél (1942-1948). A szerb megszállás alatt túszként tartották fogva a szerbiai Valjevóban (1920. okt.-dec.). Részt vett (1923-tól) és sokat fáradozott a mohácsi múz. megalakításában; a II. Lajos Múz. Egylet gondnoka, ill. vezetője az egylet feloszlatásáig (1949-ig). Ortutay Gyula, a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központja irodavezetője kinevezte az államosított múz. vezetőjévé; a mohácsi Kanizsai Dorottya Múz. ig.-ja (1965-ig). - 1919-től kezdve Mohácson és szűkebb környezetében helytörténeti, néprajzi gyűjtéseket végzett. Különösen sokat foglalkozott Mohács nemzetiségeivel, azon belül a sokácokkal. Gyűjtései és feldolgozásai nyomtatott formában nem jelenhettek meg, de értékes kéziratai a múz. irattárában megtalálhatók (Mohács város népének története; A Mohácsi Posta és Távirati Hivatal története; A mohácsi céhek története; A mohácsi óvodák története; A mohácsi dalárdák története; A mohácsi selyemtenyésztés és selyemgyártás története; A mohácsi zsidók története; A mohácsi sokacok története; A mohácsi szerbek; Mohács néprajza; Busójárás, farsang; Jeles napok a mohácsi katholiku- soknál; Lakodalmi szokások Mohácson; A mohácsi széntolók; Sokac eljegyzés, lakodalom, szülés; Népviselet, népszokások Majson; stb.). Ferkov Jakab
