Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Endrődy-Younga 232 mészettud.-i Múz. Bogárgyűjt.-ében gyakornok (1957-1959), segédmuzeológus, majd muzeológus (1959-1965). A Ghana Academy of Sciences, Crops Research Institute tud.-os főmunkatársa a ghánai Kumasiban (1965-1969), a FAO támogatásával a Ghana Development of Cotton Production program munkatársa a ghánai Tamaléban (1969- 1971). Családjával együtt a Dél-afrikai Köztársaságba költözött (1973). A pretoriai Transvaal Museum munkatársa (1973-tól), a Coleoptera Department vezetője (chief curator; 1974-1998). - Pályája elején a Börzsöny hegység bogárfaunáját kutatta, ennek eredményeit eleinte ő maga (1957-1959), később édesapja publikálta. A Természettud.-i Múz.-ban a nagyon apró méretű, és korábban kevéssé kutatott combfedősbogár-félék (Clambidae) és a pajzstetvészbogár-félék (Cybocephalidae) taxonómiai feldolgozásával kezdett foglalkozni. A két bogárcsaládról szóló - élete végéig publikált - dolgozataiban számos új fajt írt le a Föld legkülönbözőbb területeiről; e két család tekintetében a világ első számú specialistájának számított. A Magyarország Állatvilága c. sorozatban megírta a csiboralkatúakkal (Palpi- cornia, ma Hydrophiloidea) foglalkozó határozóművet (1967). A Természettud.-i Múz. Bogárgyűjt.-ének munkatársaként az ország több területén részt vett a faunisztikai feltárásokban, elsősorban az Őrségben és a Du- na-Tisza köze D-i részén. Gyűjtéseket végzett a romániai Páreng hegységben (1956), Dalmáciában (1958) és Szlovákia magas- hegységeiben (1960-1961). Az UNESCO támogatásával, az MTA Talajzoológiai Kutató- csoportjának külső tagjaként négy hónapos gyűjtőúton járt Brazzaville-Kongóban (1963-1964). Kongóban és Ghánában gyűjtött, több százezer példányból álló anyaga a Természettud.-i Múz.-ba került. Ghánai gyűjtéseinek naplóját angol és m. nyelven publikálta (1970); ennek egyik része máig az egyetlen m. nyelvű ismertető a trópusi bogárgyűjtés technikájáról. Két hónapos gyűj- tőutat tett a Namib-sivatagban (1973). D-Afrikában tud.-os érdeklődése mindinkább az afrikai gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családja felé fordult. E tárgyban, a rövidebb közlemények mellett, több monografikus jellegű könyvet is megjelentetett, amelyekben a taxonómia mellett állatföldrajzi, ökológiai, fajkeletkezési problémákkal is foglalkozott. Az 1990-es években megjelent műveiben már kladisztikai módszereket is alkalmazott. Felhívta a figyelmet a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó Colophon genusz evolúciós és állatföldrajzi jelentőségére (1988); javaslatára e genusz fajai lettek D-Afrika első védett bogarai. Elsőként mutatta ki a Boganiidae (1986), a falébogárfélék (Nosodendridae) (1989) és az atkabogárfélék (Sphaeriidae) (1997) családjának jelenlétét az afrikai kontinensen. Az afrikai fénybogárfélék (Nitidulidae) revíziós munkáját is elkezdte, de ennek befejezésében halála megakadályozta. D-Afrikában töltött évei során minden évben több hónapos gyűjtőutakat tett a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia különböző területeire, de gyűjtött Ausztráliában, D-Amerikában, Alaszkában, Kanadában és Tibetben is; gyűjtött anyagai a Transvaal Museum tulajdonát képezik, amelynek bogárgyűjt.-e ~ nyugdíjba vonulásakor 1,5 milliós példányszámot ért el. Az általa gyűjtött fajok reprezentatív válogatásait ajándék gyanánt vagy csereanyag fejében rendszeresen elküldte a M. Természettud.-i Múz.-nak. Saját, igen pontosan vezetett nyilvántartásai szerint a maga gyűjtötte bogáranyagokból 1318, a tud.-ra nézve új fajt írtak le, ill. 153 fajt és 6 genuszt róla neveztek el. A világ számos, entomológiai témájú konferenciáján tartott előadást, többször meghívott előadóként is. 1957-től kezdve 93 tud.-os cikke, könyvrészlete és könyve jelent meg, túlnyomórészt angol, kisebb részben m. és német nyelven. -AM. Rovartani Társaság tagja (1948— 1973), jegyzője (1959-1961), titkára (1963— 1965), tb. tagja (1989). Számos más zoológiái egyesület és társaság tagja (pl. a londoni Royal Entomological Society, 1989-től), ill. szakfolyóiratok szerkesztőbiz.-ának tagja. Szenvedélyes bélyeggyűjtőként a South African Philatelic Society Expert Commit- tee-jének tagja. - AM. Rovartani Társaság Frivaldszky Imre-emlékplakettje (bronz fokozat, 1961). Bélyeggyűjtőként és -kiállítóként több díjban részesült, amelyek közül legfontosabb az International Philatelic Exhibition során kapott „Court of Honour" aranyérem (1986).
