Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

E

Elekes

226

szolgálattételre beosztott középisk.-i r. tanár (1919. jan-1922), az Emlősgyűjt. vezetője (1919-1949); kinevezett tud.-os tisztviselő (1922. okt.-től), a műz. főigh.-e (1937-1940), az Állattár ig.-ja (1940-1949). A bp.-i tudo- mányegy. Közgazdaságtud.-i Kar magántanára (1927-től), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.-en a gazdasági állattan előadó tanára (1928-1945), ny. rk. tanára (1945-1949). - Tud.-os munkássága elején (1912-től) a negyedkori fosszilis barlangi emlősfaunával foglalkozott, a kis-, ill. nagyemlősöket egyaránt kutatta, leírt - a mai napig elfogadottan - egy új ősormányos genust. Figyelme később a mo.-i recens emlősfajok kutatása felé fordult, s számos em- lős-taxont, -fajokat, alfajokat írt le hazánk területéről a rágcsálók és ragadozók köréből. Ezek jelentős részét később a szakértők nem fogadták el, de pl. a mezei görénynek az alföldi pusztákról leírt alfaja mindmáig érvényes. Elkészítette az 1950-ben megjelent Al- lathatározó emlősfejezetét. Hazánkban a tud.-os alapokon nyugvó prémesállat-te- nyésztés egyik megalapítója, két könyvet is írt ebben a témában. Oktatási tevékenysége kiterjedt a gazdasági állattan más területeire, ill. a vadászati szakoktatásra is. Összesen 22 paleontológiái, 19 prémesállat-tenyész- tési és 34 egyéb zoológiái tárgyú tud.-os cikket, vmint mintegy 300 népszerűsítő cikket írt, s nevéhez fűződik Brehm Az állatok világa c. műve 18 kötetben megjelent m. kiadása első hét kötetének a szerkesztése, ill. átdolgozása. Éles hangú vita után több cikkben bizonyította, hogy az Arany János Toldijában megénekelt nádifarkas az aranysakállal azonos. Részt vett a hazai védett területek (Kis-Balaton, Bátorliget) faunisztikai feltárásában is. - A Szt. István Akad. tagja

(1930). A Kir. M. Természettud.-i Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (19441946). A biológiai tud.-ok kandidátusa

(1952).

F. m.: The glacial theories in the light of biological investigation (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 18., 1921, 89-110.); A magyarországi emlősök és azok külső élősködőinek határozó táblái. Dudich Endrével (Bp., 1924); The right interpretation of the cheekteeth tubercles ofTitanomys (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 23., 1926, 178-186.); Prodinotherium

hungaricum n.g. n.sp., with an Appendix by Szalay T.: on the geological occurence of Prodinotherium hungaricum Éhik (Geologica Hungarica. Series Palaeontologica, 6., 1930,1-24.); Prémek és prémes állatok (Bp., 1931); A mezei görény (Mustela evers- manni Less.) hazánkban (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 25., 1932,

I- 38.); Prémes állatok tenyésztése (Bp., 1934); Sakál vagy nádifarkas hazánkból (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 31., 1938,

II- 15.).

írod.: Anghi Csaba: Megemlékezés Dr. É. Gy.-ról (Állattani Közlemények, 53., 1966, 3-5.); MÉL I. (téves születési hely: Kolozsvár!); Gulyás VII.: 156.; MKL III.: 1.; RÚL V.: 147.

Csorba Gábor

Elekes Károly (1844. márc. 22. Gyulafehérvár - 1922. dec. 12. Nagyenyed): tanár, ref. lelkész. - Főisk.-i tanulmányait Nagy- enyeden végezte (1861-1866). Papi szigorlatot tett (1866). A kolozsvári ref. koll.-ban a latin és a görög nyelv, vmint a történelem tanára. Pályázat győzteseként a berlini, a jénai és a heidelbergi egy.-en természetrajzot, vegytant és bölcseletet hallgatott (1867- 1870). Gyakorlati munkát folytatott Bunsen kémiai, Pagenstecher zootómiai és Helmholtz fiziológiai int.-eiben. Felkereste és tanulmányozta Hollandia, Svájc, Franciao. és Anglia múz.-ait (1873). A nagyenyedi ref. Bethlen Koll. r. tanára. A Theológiai Tagozat ideiglenes ig.-ja, a koll. rektor-professzora (1878-1882). Nagyenyedi munkálkodásának legnagyobb eredménye a koll. ter- mészettud.-i múz.-ának szakszerű berendezése, állományának megfelelő konzerválása, mintaszerű kiáll.-a, magyarázó szövegekkel való ellátása. A darwinizmus hazai úttörője. Kéziratos jegyzetei a Bethlen Könyvtár kézirattárában találhatók.

F. m.: A fény hatása az élő természetre. Székfoglaló előadás (A nagyenyedi Bethlen-főtanoda 1874-5. tanévi Értesítője. Nagy-Enyed, 1875, 3-12.); A lét küzdelme a természetben (Székely Hírlap, 1870. 90., 104.).

írod.: Kertész József: Hazajáró lelkek - Nagyenyedi képek (Bp., 1929, 142-150.); Lukinich Imre: Nagyenyedi Album (Bp., 1926,211-223.); Kelemen Lajos Emlékkönyv (Bukarest, 1957, 627- 628.); Szinnyei II.: 1264-1265.

Györfi Dénes