Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

Dobroszláv 206 letet nyitottak. Második feleségétől, Szarvas Jolántól született fia, László (1949-) az Ózdi Városi Múz. ig.-ja, lánya, Kőfalusiné Dobosy Márta (1953—) jogász, közjegyző Ózdon. - A tanítóképzőt Nyíregyházán és Miskolcon vé­gezte (1931). Nógrád és Pest vm.-i isk.-kban tanított, majd Ózdon telepedett le (1939), s a gyártelepi elemi isk.-ban tanított. AII. vh. ide­jén hadifogságba esett. Hazatérése (1945) után az isk. igh.-évé nevezték ki. A tanoncott- hon (1947-től), majd az iparitanuló-isk. ig.-ja (1971. évi nyugdíjazásáig). Többekkel együtt megalakította a Borsod M.-i Múz.-ok Baráti Köre Ózdi Csoportját (1962), amelynek első elnökévé választották. A kör tagjaival együtt részt vett az ózdi üzemek történeti dokumen­tumainak összegyűjtésében, vmint az Ózdi Gyártörténeti Múz. (ma Ózdi Városi Múz.) megszervezésében. A tárgyak gyűjtése mel­lett az 1960-as évek második felétől a szellemi értékek gyűjtésére is nagy figyelmet fordított. Érdeklődése ekkor elsősorban az Ózd és Put- nok környéki középkori várak felé fordult, de foglalkozott oktatástörténettel, a régi inas- és vájárképzéssel is. László fiával végzett gyűj­tőmunkája (1975-1978) során végiglátogatta az ÉK-mo.-i festett fakazettás templomokat. E munka eredményeképpen született meg a gömörszőlősi ref. templomban ma is látható állandó kiáll. Az 1970-es évek végétől a gömöri falvakat kutatta. Aktív munkása volt a Kelemér-Gömörszőlősi Tompa Mihály Kör keretében létrejött Gömöri Műhelynek. Intar- ziakészítéssel is foglalkozott. Két évtizeden át rendszeresen részt vett a Borsod-Abaúj- Zemplén m.-i Istvánffy Gyula Honismereti Pályázatokon, s minden alkalommal előkelő helyezést ért el. - Istvánffy-plakett, Ózd város díszpolgára, Ortutay Gyula-emlékérem, Se­bestyén Gyula-emlékérem, Honismereti Em­lékérem, Pro Gömör díj (1993). F. m.: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975); Gömörszőlős. Egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1984); Sze- dettes szőttesek a magyarországi Gömörben (Gömör Néprajza 9. Debrecen, 1987); Szokások és hiedelmek a Hangony-völgyben (Gömör Néprajza 19. Debre­cen, 1989); Egyházi emlékek a Hangony-völgyben (Gömör Néprajza 28. Debrecen, 1991); Gömöri fes­tőasztalosok munkái a templomokban (Gömör Nép­rajza 36. Debrecen, 1992); Templomok a magyaror­szági Gömörben (Gömör Néprajza 42. Debrecen, 1993); Susa. Fejezetek a község néprajzához (Gömör Néprajza 45. Debrecen, 1994). írod.: Nagy Károly: Köszöntjük a 80 éves D. L. néprajzkutatót (Gömöri Hírmondó, III., 1992., 1., 14.); Szabadfalvi József: Kilencven éve született D. L. (Ethnica, III., 2001., 1., 18-19.); Nagy Károly: In memoriam: id. D. L. (Észak-Magyarország, 1995. nov. 4., 5.); EKL [E. Kovács László]: id. D. L. (Gömöri Hírmondó, VII. 1996, 3-11.). Bodnár Mónika Dobroszláv Lajos (1902. máj. 10. Vinga ­1986. aug. 8. Tata): tanár, festőművész, mú­zeumigazgató. - Fia Dobroszláv József (1932-) festőművész. - A Képzőművészeti Főisk. elvégzése (1926) után Felsőgallán, a tatai piarista gimn.-ban, majd az Eötvös Jó­zsef Gimn.-ban rajzot tanított (1926-1950). Az 1930-1940-es években bányászportrékat, az 1950-es évektől kizárólag akvarell tájké­peket festett. Az újonnan megalakult tatai ál­lami múz. első ig.-ja (1950-tól); feladata a vá­ros korábbi múz.-a, a piarista rendházban elhelyezett Tatai Múz. gyűjt.-ének átmentése és új nyilvántartásba vétele volt. A piarista gyűjt, anyaga képezte a jelenlegi Kuny Do­mokos Múz. törzsanyagát. - Munkácsy Mi- hály-díj (1950), Pro Tata-díj (1971), Tata Mű­vészeti Díja (1977). - Emlékkiáll.-át a Kuny Domokos Múz.-ban rendezték meg (1987). írod.: Láncz Sándor: D. L: festőművész emlékkiál­lítása. Kát. (Tata, 1987); Wehner Tibor: A hetvenes­nyolcvanas évek. Vonások Komárom-Esztergom megyei művészek arcképeihez (Tatabánya, 1991, 18-19.); MűvLex (1965) I.: 548.; RÚL V: 592.; KMML I.: 482. Kövesdi Mónika Dobrovits Aladár (1909. okt. 15. Bp. ­1970. ápr. 4. Bp.): egyiptológus, múzeum­igazgató. - Első felesége Dömötör Tekla etnográfus, egyetemi tanár, lányuk Dobro­vits Dorottya, a Szép- művészeti Múz. mű­vészettörténésze, má­sodik felesége Plei- dell Orsolya régész. - A Pázmány Péter Tu- dományegy.-en Chol- noky Jenőnél földraj­

Next

/
Thumbnails
Contents