Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
Deisinger 190 umalapító. - Az esztergomi érseki uradalomból került Magyaróvárra, ahol a Gazdasági Felsőbb Tanint.-ben tanult (1865-1867), gazdaoklevelet szerzett. Az újonnan létrehozott debreceni Orsz. Felsőbb Gazdasági Tanint. földművesisk.-jának és tangazdaságának ig.-ja, tangazdaságának intézője (1868-1871). Az int. Növénytermelési, Nö- vénybonctani és Élettani Tanszékének r. tanára (1871-1874). Botanikus kertet hozott létre, ahol növénynemesítéssel foglalkozott. Németo.-ban (1872), Ausztriában (1874), vmint Angliában, Németalföldön és Skandináviában járt tanulmányúton. A hazai filo- xérabiz. meghatározó tagja. A hazai régészeti leletekben (Aggtelek-Baradla-barlang, Lengyel) talált ősi magvakat elsőként vizsgálta meg tud.-os alapossággal; 10 kultúrnövényt és 14 gyomnövényt mutatott ki. Az 1874-ben akad.-i rangot nyert magyaróvári gazdasági tanint. ún. nagy tanári karának tagja, a Növénytermesztési Tanszék vezetője. A magyaróvári első hazai Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomás létrehozója és ig.-ja (1878-1884). Részt vett a Mosonm.-i Történelmi és Régészeti Egylet megalapításában (1882); a múz. falán az alapítás centenáriumán elhelyezett emléktáblán Ivánfi Ede történész és Sőtér Ágost régész mellett ~ neve is szerepel. A keszthelyi Gazdasági Tanint. ig.-ja (1884-1892); elsőként foglalta össze a keszthelyi Georgikon történetét. A gödöllői koronauradalom jószágig.- ja (1892-től); ott igyekezett a gyakorlatba átültetni Ny- és É-Európában korábban szerzett tapasztalatait. Részt vett a millenniumi mezőgazdasági kiáll, rendezésében (1896), amelyet főként volt kollégái, a Magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akad. tanárai készítettek sipeki Balás Árpád ig. vezetésével. Ezzel kivette részét a M. Mezőgazdasági Múz. tud.-os igényű megalapozásában. A Földművelés- ügyi Min.-ban az állami ménesbirtokok és uradalmak osztályának helyettes vezetője (1899-1914; nyugdíjba vonulásáig). Kir. tanácsos (1894), udvari tanácsos (1906). F. m.: A Keszthelyi Gazdasági Tanintézet (1865-1885) Évkönyve az itt felállított Georgicon (1797-1848) rövid történeti vázlatával. Szerk. (Keszthely, 1885); Adatok kultúrnövényeink történetéhez. A Lengyel-i őskori telep növénymaradványai (Nagy-Kanizsa, 1892); A magyar királyi ménesbirtokok, a gödöllői koronauradalom és a palánkai csikótelep jövedelmezősége az 1896-1908. években (Bp., 1911); A magyar mezőgazdaság bajai és javaslatok ezeknek orvoslására (Bp., 1911). írod.: Füzes Miklós: D. I. élete és munkássága, (in: Georgikon 175. Szerk. Sági Károly. Bp., 1972); Szinnyei II.: 752-753.; Gulyás V.: 464-465.; MÁÉ I.: 397-401. (Pintér János: D. I.); RÚL V.: 273-274. Enzsöl Imre Deisinger Margit, Onódiné; O. Deisinger (1910. márc.15. Nagybecskerek - 1990. jún. TI. Szentendre): etnográfus, művészettörténész, múzeumigazgató. - Férje (1957-től) Onódi Béla (1900-1991) festőművész, a szentendrei művésztelep egyik alapítója. - A Pázmány Péter Tudományegy. néprajz-művészettörténet szakán tanult. A szentendrei Ferenczy Károly Múz. munkatársa (1954-től), Soproni Sándor utódaként - nyugdíjazásáig - a múz. ig.-ja (1961-1967). Pest m. első néprajzos muzeológusa. Szentendréről és környékéről mintegy 1500 néprajzi tárgyat gyűjtött és leltározott, köztük sok archaikus darabot. Gyarapította a művészettörténeti gyűjt.-t is. Több képzőművészeti kiáll.-t rendezett, így a múz. első komplex állandó kiáll.-át, A Pilis élővilága és néprajza címmel (1962-1967). Kezdeményezte a Ferenczy Károly Múz. új épületszárnyának megépítését, amelynek tervei igazgatósága alatt el is készültek. Kutatóként elsősorban a délszlávok szokásaival foglalkozott. Tanulmányai az Ethnographiában (1955-1956) és a Studia Comitatensiában jelentek meg. A M. Néprajzi Társaság r. tagja. F. m.: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai (Studia Comitatensia, 1., 167-184.); Éet- utam. Onódi Béla festőművész visszaemlékezései. Összeáll. (Szentendre, 1984). írod.: Ikvainé Sándor Ildikó: Pest megye néprajzi gyűjteményei (in: Néprajz a Magyar Múzeumokban. Bp.-Szolnok, 1989, 221-241.). Ikvainé Sándor Ildikó Delhaes István (1843. aug. 19. Pest 1901. ápr. 18. Bécs): festő, műgyűjtő. - Atyja Delhaes Miklós holland nagykereskedő, aki Hollandiából költözött Pestre, anyja Lukits Emerencia. - Tízéves korától Bécsben élt, de m. érzéseit, vonzódását megőrizte. Nagykorúvá nyilvánítása után rendelkezésére bocsátották apjától örökölt vagyonát, amely
