Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
179 Dajaszászy portjának (Cladocera, Copepoda, Ostracoda) hazai összefoglalását. Hatalmas planktontanulmányaiban részletesen ismertetett egyes taxonokat, pl. Paraguay vizeiből 332 fajt dolgozott fel. A Francia Tud.-os Akad. megbízásából írt Phyllopoda-monográfiái (1910, 1914) anatómiai alapú rendszerben tárgyalják a fajok szervezeti sajátosságait. Nemcsak a taxonok földrajzi elterjedését vizsgálta, hanem a zonális, hosszúsági fokok és magassági szintek szerinti elterjedést is. Három új subordót, 8 családot, 42 genust, 9 subgenust, 801 fajt, 103 alfajt nevezett el. Ezen kívül több mint 800, már ismert faj, alfaj, változat meghatározása szerepel közleményeiben. A bp.-i múz. anyagán kívül a párizsi, a bécsi, a hamburgi, a szentpétervári, a kalkuttai múz., a bécsi, a heidelbergi egy. zoológiái int.-ének gyűjt.-ét is tanulmányozta. Nagy, alkoholos fiolák és mikroszkópi preparátumok ezreit tartalmazó gyűjt.-t hozott létre, amely a hazai mellett számos kontinensről származó egye- deket is tartalmazott. Ennek az anyagnak jelentős része megmaradt, a M. Természet- tud.-i Múz. Rákgyűjt.-ében található. Részt vett a Révai Nagy Lexikona állattani ismeret- anyaga és a Fauna Regni Hungáriáé megírásában. - Az MTA 1. (1881), majd r. tagja (1910). Az Indián Academy of Sciences, a moszkvai Antropológiai és Etnográfiai Társaság tagja. A Természettud.-i Társulat választmányi tagja (1896-1918), az Állattani Szakosztály jegyzője (1895-1900). - Bugát-díj (1893), az MTA Vitéz-díja (1900). - 18 külföldi és 4 m. kutató 3 genust és 21 fajt nevezett el róla. F. m.: A magyar állattani irodalom ismertetése. I. 1870-1880. II. 1881-1890 (Bp., 1882-1891); A Magyarországon eddig talált szabadon élő evezőlábú-rákok magánrajza. Monographia Eucopepodorum liberorum in Hungáriáé hucusque repertorum (Mathema- tikai és Természettudományi Közlemények, 19., 1884,1-115.); Monographie der Familie der Tintinno- deen (Mittheilungen der zoologischen Stazion zu Neapel, 7., 1886,473-591.); A magyarországi Myri- opodák magánrajza. Myriopoda Regni Hungáriáé (Bp., 1889); A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka (Bp., 1897); Édesvízi mikroszkópi állatok (in: Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazásának állattani eredményei. 2., 1901, 367-470.); A magyarországi kagylósrákok magánrajza. Ostracoda Hungáriáé (1901); Mikroskopische Süsswassertiere aus Deutsch- New-Guinea (Természetrajzi Füzetek, 24., 1901, 1-56.); Monographie Systémathique des Phyllopodes anostracés (Annales des Sciences Naturelles Zoologique, 9., 1910, 91-492.); Untersuchungen über die Süsswasser-Mikrofauna Deutsch-Ostafrikas (Zoologica, Stuttgart, 59., 1910,1-240.); Irod.: Entz Géza: D. J. r. tag emlékezete (MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 19., 1925, 1-30.); Lukács Dezső: Emlékezés D. J.-re (Állattani Közlemények, LXII., 1975,3-13.); Forró László: In memoriam Jenő Daday (Miscellanea Zoologica Hungarica, 1., 1982, 7-10.); Szinnyei II.: 562-568.; Gulyás V: 137-139.; RÚL V.: 79. (téves halálozási nap: ápr. 2.!). Forró László Daday Vilmos, deési (1856. ápr. 27. Se- mesnye - 1917. dec. 21. Kolozsvár): orvos, tanár, múzeumi igazgatóválasztmányi tag. - Nagybátyja Daday Jenő (1855-1920) zoológus, az MTA tagja, az MNM segédőre. - A kolozsvári ref. főisk.-ban (1875), majd a kolozsvári tudományegy.-en végzett (1880). Önkéntes katonai szolgálatának letöltése (1881) után okleveles orvosdoktor (1882- től), a kolozsvári egy.-i bőr- és nemibeteg kórház tanársegéde. Sepsiszentgyörgyön a vm.-i közkórház főorvosa (1884—1917), városi tiszti főorvos (1890-1911), kórházig. (1900-tól), rendőrségi orvos (1902-től); közben modernizálta a kórházat (vízvezeték, telefon, villanyvilágítás, parkosítás stb.). Vm.-i tiszti főorvos (1911-től), egyúttal az Orsz. Orvosszövetség Háromszék vm.-i fiókegyesületének elnöke. Sepsiszentgyörgy 1848. márc. 15-ei emlékbiz.-ának elnöke, a sepsiszentgyörgyi ref. egyház főgondnoka, a Székely Mikó-Koll. orvosa és egészségtantanára, a háromszéki takarékpénztár igazgatósági tagja. A Székely Nemzeti Múz. ig.- választmányi tagja (1906-tól) és ügyvezető alelnöke (1913-tól), végrendeletében jelentős hagyatékot rendelt a múz. javára, amelyet 1919-ben vettek át. Cikkei az Orvosi Hetilapban jelentek meg (1899). írod.: Szinnyei II.: 568.; Gulyás V: 141.; Emlékkönyv. A Sepsiszentgyörgyi Kórház 145 éve (Sepsiszentgyörgy, 1998,14-17.). Boér Hunor Dajaszászy Józsefné, Dietz Vilma; Daja- szászyné Dietz Vilma, Dajaszászy F.jerenc] Józsefné (1882. júl. 20. Bp. - 1965. jan. 16.
