Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csutak 172 alatt a katonaság lezárta és részben járvány- kórháznak lefoglalta a főépületet. Erdély Romániához csatolása után ~ László Ferenccel együtt rendbehozta, berendezte a múz.- ot, ennek költségeit az egész megye magyarságának mozgósításával, fillérenként gyűjtötték össze. Magas rangú román támogatókat nyertek meg (Al. Tzigara-Samurcaş). A román alapítványi törvény megszületését követően rendezte a múz. román jogi státusát (1924-1928). A múz.-ban rendszeresen tartottak ismeretterjesztő, népi egyetemszerű előadásokat, ill. zenei-irodalmi esteket; a Székely Nemzeti Múz. a két vh. között jelentős m. művelődési központ lett (pl. Bartók Béla is koncertezett itt, 1927). László Ferenc halála (1925) ~ után egyedül vezette az intézményt, munkára fogva maga mellé nemcsak a Székely Mikó-Koll. teljes tanári karát és a székelyföldi múzeumbarát értelmiséget, politikusokat, hanem fél Erdély m. tudósait, művészeit. Kitűnő kapcsolatokat ápolt az anyao.-i tudományosság intézményeivel és vezető tudósaival. Erdély városaiban Orbán Balázs-megemlékezéseket szervezett; célja Orbán fő művének újrakiadása volt. Képző- művészeti tárlatokat rendezett székely művészek részvételével (1929, 1933). Közben Varga Nándor Lajos, Nagy Imre, Kós Károly, Gulyás Károly, Barabás Márton tervezte a múz. fal- és üvegfestményeit. Utolsó éveinek nagy programjaival a Székely Nemzeti Múz. Erdély m. tud.-os központja lett. Innen kérhették csak ki a kolozsvári régészeti int.-ben megtűrtként dolgozó Roska Mártont, Kovács I.-t m. kutatásra, azután is, hogy az ásatásokat, a külföldi kapcsolatokat a román állam az 1930-as évek közepén betiltotta. A Székely Nemzeti Levéltárba bementették többek között a vm.-i anyagot (a gyarapodás közel kétszázezer tétel), Bukarestben megakadályozták a tervezett, szakszerűtlen központosítást, Barabás Samunak megszervezték a Székely Oklevéltár VIII. kötetének kiadását. A múz. 1929. évi Emlékkönyve a két vh. között a legnagyobb kisebbségi m. tud.-os kiadvány, amelynek jövedelméből telket vásároltak, s ott a balassagyarmatival egy időben létrehozták az első m. állandó skanzent (19301937). A múz. részt vett a berlini Erdélyi Nép- művészeti Kiáll.-on (1927). A Dnyesztertől a Szilágyságig intézményi hátteret nyújtottak a néprajzi kutatásnak (Domokos Pál Péter a múz. anyagi támogatásával és fonográfjával gyűjtötte A moldvai magyarság anyagát, Lükő Gábornak is itt volt a bázisa). ~ 1927-től szisztematikusan felmérette a székelyföldi műemlékeket és műkincseket, s oszlopos tagja volt az 1930-ban létrejövő ref. egyházk- er.-i tanácsi műemlékvédelmi biz.-nak. Vámszer Gézával együtt megvalósította az első intézményes kisebbségi műemlék-restaurálást (Csíkdelne, 1935). 1928-tól Bányai János geológussal és Köntzei Gerő entomológussal székelyföldi természettud .-i tanulmány- és kutatóutakat szervezett az erdélyi m. ter- mészettud.-os elitnek, s természettud.-i múz.-i részleg létrehozásán dolgozott. Mindezt részben önerőből (pl. jégverem bérbeadása, tanári lakbér a múzeumőri lakásokért, hajdúruhák bérbeadása előadásokra, ingyenes múzeumőri szolgálat), részben adományokból valósították meg. - Az impériumváltást követően ~ részt vett az Orsz. Magyar Párt megszervezésében, a két vh. közötti első parlamenti választáson megpróbálták háromszéki m. képviselőnek jelölni, de jelölését visszadobták (a román ellenjelölt Angelescu, a románosító „kultúrzónák" későbbi hírhedt minisztere volt). Vezetése alatt a Székely Mikó-Koll. a két vh. között a legjobban működő romániai m. középisk. Mivel a román főhatalom 1919-ben az összes sepsiszentgyörgyi állami m. középisk.-t megszüntette, a főgimn. épületébe bementették a polgári fiú- és lányisk.-t, vmint a ref. elemi isk.-t és a tanítónőképző int.-et is (az utóbbit 1923-ban átengedték Székelyudvarhelynek). A leány- gimn.-nak és az intemátusnak épületet emeltek, a tornacsarnokot kibővítették, tanári szolgálati lakás épült. Káderpolitikájának alapelve: saját növendékekből kinevelt tanári kar, múzeumőrök. Háromszék, a Székely Mikó-Koll., az erdélyi ref. egyház, a kumc mozgalmak múltjáról írt cikkei, tanulmányai diákkorától jelentek meg az Erdélyi Múzeum, a Genealógiai Füzetek, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Irodalmi Szemle, az Ifjú Erdély lapjain, ill. a helyi sajtóban, további írásai A sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó-Kollegium Értesítőiben, a Székely Nemzetben (1906-tól Székely Nép), Háromszékvármegye történetében (1914), az Erdélyi Múz .-Egyesület vándor- gyűléseinek Emlékkönyveiben jelentek meg.
