Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

Csizmarik

168

önálló parókiát kapott. Szamosfalván élt (1944-1947), Merken segédlelkész (1947- től), Tákoson parókus lelkész volt (1950-től), végül Gergelyiugornyára helyezték (1954). Megbízást kapott a vásárosnaményi múz. megszervezésére (1963); a múz. ig.-jává nevezték ki (1964-1979). Egy felszámolásra ítélt isk.-i gyűjt.-ből hosszú gyűjtőmunkával több tízezer darabból álló múz.-ot hozott létre. Feltérképezte a régészeti lelőhelyeket, és kialakította a szakgyűjt.-eket: a néprajzi és a textilgyűjt.-t, a vasöntvény-, vmint az iskolatörténeti részleget. Megindította az anyag tud.-os feldolgozását, kiáll.-okat rendezett. Munkája nyomán a Beregi Múz. a táj- múz.-ok mintaképévé vált. 1979-ben átadta a múz. vezetését leányának, Felhősné Csiszár Saroltának, a kutatómunkát azonban egészen haláláig folytatta. - Foglalkozott a beregi hagyományokkal, a népi gazdálkodással, a néphittel, a népélet kérdéseivel. Fáradhatatlanul járta a vidéket, gyűjtötte a régészeti leleteket, a néprajzi tárgyakat. Első néprajzi cikke a szapulásról jelent meg a Hármashatár c. folyóiratban (1938). Első önálló régészeti munkája Kölcsey Ferenc sírjának exhumálása volt (1938); ásatási naplója csak a Himnusz születésének 150. évfordulója alkalmából jelent meg (Hármashatár, 1973). Ösztönzésére újjászületett a beregi népi iparművészet, elindultak a honismereti kutatások. Munkássága jelentősen hozzájárult a nádudvari fekete kerámia fennmaradásához. Különösen fontosnak tartotta a forráskutató munkát; adatokat gyűjtött a makkoltató sertéstenyésztés, a temetési szokások, a népi táplálkozás köréből. Tanulmányai főként a Jósa András Múzeum Évkönyvében jelentek meg, de publikált az Ethnographia, a Szabolcs-Szatmári Szemle, az Agrártörténeti Szemle, az Élet és Tudomány, vmint a Confessio hasábjain is. - Gyűjtőmunkájáért Nívódíjat (1969), kiállító tevékenységéért Felszabadulási Jubileumi Érmet (1970), Kiváló Népművelő kitüntetést (1979), 75. születésnapja alkalmából Váci Mihály alkotói díjat kapott (1987), Vásárosnamény díszpolgára (1989).

F. m.: A beregi népi textíliák lexikona. Felhősné Csiszár Saroltával (Folklór és Ethnográfia 11. Debrecen, 1983); Szájról szájra... Népi tudás és hiedelem Beregben (Folklór és Ethnográfia 13. Debrecen,

1984); A beregi népélet. Néprajzi tanulmányok (Debrecen, 1998).

írod.: Németh Péter: Cs. Á. emlékezete (Kelet- Magyarország, 1989. febr. 22., 5.); Korek József: Búcsú Cs. A.-tói (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XXVII-XXIX., 1990, 7-10.); Felhősné Csiszár Sarolta: Emlékezés a Beregi Múzeum alapítójára (Partium, 1997,1., 56-63.); Németh Péter: Cs. Á. és a régészet (in: Csiszár Árpád: A beregi népélet. Debrecen, 1998, 5-9.).

Laskayné Szőlőst Katalin

Csizmarik Irén, Vajda Pálné (1923. dec. 3. Bp. - 1993. júl. 10. Bp.): muzeológus. - Négy polgárit és egyéves kereskedelmi szaktanf.- ot végzett. 16 évesen munkát kellett vállalnia. A Hadtörténelmi Levéltárban (1940-től), a Honvéd Levéltár és Múz-ban (1945-től), majd a Hadtörténeti Múz.-ban dolgozott (1950-től haláláig). Kezdetben gépíró és titkárnő volt, 1966-ban megbízták a múz. önálló fényképgyűjt.-ének megszervezésével. A korábban a mindenkori fényképész gondjaira bízott, több tízezer, felbecsülhetetlen értékű fényképből felépített egy szakszerűen rendezett, korszerű, jól kutatható szakgyűjt.-t. Nyugdíjba vonulása (1981) után is a múz. Fotóarchívumában tevékenykedett.

F. m.: A Magyar tanácsköztársaság légiereje (Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 2., 388-391.); A Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívuma (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 2., 1987,111-192.).

B. Kalavszky Györgyi

Csizmazia György (1943. ápr. 23. Szeged- 2000. nov. 7. Szeged): biológus, szerkesztő.- Apja Csizmazia Kálmán rajztanár, festőművész. - Szegeden a JÄTE TTK biológia-kémia szakán középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1961-1966), uo. doktorált (1969), Hódmezővásárhelyen, a Debreceni Agrár- tud.-i Egy. Állattenyésztési Főisk.-i Karán vadbiológiai szakmérnöki oklevelet szerzett (1996-1998). A Kisteleki Gimn. és Diákotthon tanára (1966-1968), Szegeden a Vasút- forgalmi Technikum nevelőtanára (19681970), a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimn. szakvezető tanára (1970-1977), a Juhász Gyula Tanárképző Főisk. Biológiai Tanszékének tanára (1977-től), docense (1987-től), közben a Móra Ferenc Múz. tér-