Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

Csíkvári 166 vész, illusztrátor. - A Debreceni Gazdasági Akad.-n tanult, majd a bp.-i Orsz. M. Kép­zőművészeti Főisk.-n Rudnay Gyula és Glatz Oszkár növendéke. A főisk. tanárse­gédje (1931-1934); rajzdidaktikát és akva- rellfestést tanított. A nagykőrösi ref. tanító­képzőben (1934-től), majd a kecskeméti ref. gimn.-ban tanított (1935-1943). Tanári mun­kája mellett különböző kiadványokat il­lusztrált; a néprajzi témák illusztrálásával Györffy István tanácsára kezdett foglalkoz­ni. A bp.-i Orsz. Irodalmi és Művészeti Ta­nács munkatársa (1943-1945), ennek meg­szűnése után a Néprajzi Múz.-ban kapott ál­lást (1945-1963); tud.-os munkatárs, grafi­kus, több gyűjt, (rajz-, nyomat-, festmény- és térképgyűjt.) kezelője. Több mint 20 000 illusztrációt készített; grafikái gyűjteményes munkákban (A magyarság néprajza; A Magyar Népzene Tára; Magyar föld - Magyar faj; Ma­gyar falu - magyar ház; stb.), vmint folyóira­tokban és múz.-i kiadványokban (pl. Ethno- graphia, Néprajzi Értesítő, Acta Ethnographica, Néprajzi Közlemények, Néprajzi Múzeum Adat­tárának Értesítője) jelentek meg. A Néprajzi Múz. számára rengeteg „tárgyfelvételt" ké­szített az azonosítás, a műtárgynyilvántar­tás segítésére is. - Túrkevén -—emlékkiáll.-t rendeztek (1970). írod.: Dankó Imre: Cs. T. A. (in: A Néprajzi Múze­um gyűjteményei. Főszerk. Fejős Zoltán, Bp., 2000); MÉL III.: 123.; RÚL IV.: 619.; KMML I.: 398. Szemkeö Endre Csíkvári Gáborné: — Debitzky Katalin Csillag Ferenc (Bp., 1907. okt. 31. - 1989. ápr. 26. Bp.): katonatiszt, fegyvertörténész, múzeumigazgató. - Az Állami Felsőiparisk. elvégzése (1928) után katonai szolgálatra bevonult a Klapka György 2. tüzérosz­tályhoz Flajmáskérre, majd a Tüzérszertiszti Isk.-n szerzett képesí­tést (1930-1932). A bp.-i Fegyverszertár­ban, majd a Honvé- delmi Min.-ban lő­szerügyi előadó. A pécsi Erzsébet Tudo- mányegy. Jogi Karának hallgatója (1936-tól), doktori oklevelet szerzett (1940). Százados­sá léptették elő (1942). A Hadimúz. állomá­nyába helyezték, a múz. egyik kiálL-i osztá­lyának vezetője (1943. okt. 1.-1945. febr. 12.). AII. vh. idején, 1944 őszén részt vett a múz. gyűjt.-einek evakuálásában. A Hadimúz. több munkatársával együtt lekísérte az anyagot Somlóvárra, majd - amikor felsőbb utasításra kénytelenek voltak az Erdődy- kastélyt elhagyni, és az ott tárolt múz.-i anyagot őrizetlenül hagyni - visszatért Bp.- re. A Vár ostromát a Hadimúz. épületében rejtőzve élte át; ott került orosz hadifogság­ba (1945. febr. 2.), ahonnan csak 1947 júl.- ában tért haza. A Honvéd Levéltár és Múz. osztályvezetője (1947. okt.-től), a múz. pa­rancsnoka (1950. nov.-1971. dec.), alezredes (1951), majd ezredes rangfokozatban (1956). Elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akad.-t (levelező szakon, 1955-1962). A Hadtörténeti Miíz.-ban a vezetői munka mellett közel há­rom évtizeden át fegyvertörténettel foglal­kozott, ebben a tárgykörben számos tud.-os publikációja jelent meg. A numizmatika iránt is érdeklődött. - AM. Numizmatikai Társulat tagja (1939-től), tisztségviselője, majd elnöke (1970-1979). A Hazafias Nép­front I. ker.-i biz.-ának elnöke, a TIT Had­tud.-i Szakbiz.-a Bp.-i Választmányának el­nöke. - A hadtudományok kandidátusa (1966). F. m.: A kőhajítótói a rakétafegyverig (Bp., 1958); A kézi lőfegyverek és a hadművészet (Bp., 1965); A kézi lőfegyverek változása és hatása a harcászat fejlődésére (Bp., 1965); Kardok történelmünkben (Bp., 1971). írod.: Makai Ágnes: Cs. F. (Numizmatikai Köz­löny, 1989-1990); Hetés Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 2. Bp., 1987); Makai Ágnes: A 80. születésnap (uo., 3. Bp., 2000); Baloghné Ábrányi Hedvig-Soós Ferenc: 100 éves a Magyar Numizmatikai Társulat 1901-2001 (Bp., 2001). Tóth Orsolya Csilléry Klára, K.; Király Péterné (1923. aug. 30. Bp. - 2002. jún. 25. Bp.): etnográfus. - Férje Király Péter nyelvész. - A bp.-i Kép­zőművészeti Főisk. rajztanári szakán tanult (1942-1947). Részt vett a Teleki Int. Táj- és Népkutató Osztálya által szervezett erdélyi kutatótáborban (1943). Baranyában önálló

Next

/
Thumbnails
Contents