Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

Csíki 164 Csíki Ernő; ered. (1898-ig) Dietl, Ernst (1875. okt. 22. Zsilyvajdejvulkán - 1954. júl. 7. Bp.): állatorvos, múzeumigazgató. - Az Állatorvosi Főisk.-n szerzett oklevelet (1897). Az MNM Ál­lattan Osztályán asz- szisztens (1897-től), a bogárgyűjt. és az ál- lattári könyvtár ke­zelője, vmint titkár a tárvezető mellett. Múz.-i segédőr (1901­1908), múzeumőr (1908-1914), igazgatóőr (1914—1919), az Ál­lattár adminisztratív vezetője (1919-1923), végül az MNM osztályig.-ja (1923-1933; nyugdíjazásáig). Évekre visszavonult, de 1945 után külső munkatársként haláláig részt vett az Állattár munkájában. - Tevé­kenysége nyomán az MNM bogárgyűjt.- ének példányszáma 1897-1933 között 120 000-ről jóval egymillió fölé emelkedett. E hatalmas gyarapodást részben saját gyűj­tő és szervező tevékenysége tette lehetővé, másrészt az a körülmény, hogy az Állattár akkoriban viszonylag bőkezű anyagi támo­gatást élvezett, így mód nyílt a nagyobb és értékesebb gyűjt.-ek megvásárlására és eg­zotikus gyűjtőutak finanszírozására. A ~ ál­tal megvásárolt gyűjt.-ek sorában a legérté­kesebb Edmund Reitter osztrák coleoptero- lógus európai és ázsiai bogarakból álló gyűjt.-e (mintegy 200 000 példány, több mint 5000 típus). Múz.-i szolgálata idején kerül­tek az Állattár gyűjt.-ébe többek között Bíró Lajos Uj-Guineában, vmint Kittenberger Kálmán K-Afrikában gyűjtött bogarai is. A jelentős extenzív fejlesztésen túlmenően ~ elkezdte a gyűjt, bogárcsaládonkénti rende­zését és felállítását. Maga is kiváló gyűjtő volt; több mint 50 000 bogárpéldánnyal gaz­dagította az állattári gyűjt.-t. Nem szerepel ebben az a mintegy 10 000 darabos magán- gyűjt., amelyet 1897-ben ajándékozott az MNM-nek. - Kutatásaiban a legnagyobb fi­gyelmet az Erdélyi-havasoknak és a Mező­ségnek szentelte. Erdély szinte valamennyi nevezetesebb pontján megfordult gyűjtés céljából (1899-1916); különösen értékes a Radnai-havasokon és Balánbánya környé­kén gyűjtött anyaga. Erdélyen kívül az Al­földön, a Dunántúlon, a Bánátban, a Felvi­déken és - a m. kutatók közül elsőként - a szlavóniai Fruska-Gorán gyűjtött. Sok bo­gárpéldánya származik Bp.-ről, rózsadombi lakhelye közeléből, ill. a főváros környéké­ről. Külföldi útjai közül legjelentősebb a gr. Zichy Jenő által vezetett harmadik K-ázsiai expedícióban való részvétele (1898), ahon­nan igen értékes gyűjt.-nyel tért haza. Gyűjtőutat tett Dalmáciában (1906), vmint - az MTA K-i Biz.-a felkérésére - Albániában is (1916-1918). Cikkeiben foglalkozott más állatcsoportokkal is, pl. az ászkarákokkal (1926), a százlábúakkal (1897), az egyenes- szárnyúakkal (1905-1922), a levéldarazsak­kal (1922) és más hártyásszárnyúakkal (1923), lepkékkel, csigákkal (1903, 1906), sőt egy D-afrikai kígyónemzetségről (Me- helya) is írt (1903). Mintegy 400 állatfajt írt le a tud. számára, ezek túlnyomó többsége bogár. A bogarak taxonómiáján kívül elter­jedésükkel, életmódjukkal és gyűjtésükkel is foglalkozott. Szinte valamennyi bogár­csoportot behatóan tanulmányozta, legkö­zelebb mégis a futóbogarak álltak hozzá; Die Käferfauna des Karpaten-Beckens (1946) c., az MTA Kitaibel-díjával kitüntetett (1948) monográfiája a Kárpát-medence futóboga­rainak mindmáig legalaposabb ismertetése. A m. nyelvű, valamivel rövidebb „első vál­tozat" (A Kárpát-medence bogárfaunája) 1905- 1908 között, füzetekben jelent meg. Úttörő jellegűek a Rovartani Lapok hasábjain megje­lent, a Kárpát-medencei cincéreket (1903­1905), díszbogarakat (1909-1915), szúboga- rakat (1906-1910) tárgyaló monografikus feldolgozásai. A Rovartani Lapokban közölt, összesen 233 közleményéből több mint 30 cikke (1900-1918) foglalkozik elhunyt pá­lyatársai tevékenységének ismertetésével. Könyvrészletként jelent meg a Zichy Jenő 3. K-ázsiai expedícióján gyűjtött állatok bemu­tatása (1902), s önálló munkaként láttak napvilágot az albán gyűjtőút bogarászati eredményei is (1922-1923, 1940). Az Acjuila c. ornitológiái lapban publikálta Biztos ada­tok madaraink táplálkozásához c. cikksorozatát (1904-1919), amelyben gyomortartalom­vizsgálatainak eredményeit foglalta össze. A Berlinben, később Hágában kiadott Junk-Schenkling-féle Coleopterorum Catalo- gusnak mintegy harmadát kitevő részét

Next

/
Thumbnails
Contents