Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
161 Csemyánszky Csernyánszky Mária (1903. júl. 14. Rózsahegy - 1998. dec. 17. Bp.): művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes. - A Pázmány Péter Tudományegy. Gerevich Tibor vezetésével működő művészettörténeti tanszékén tanult (1928-1933); közben Párizsban és Lyonban járt tanulmányúton. Az egy. elvégzése után a Vas utcai kereskedelmi szakisk.-ban egyéves kereskedelmi szaktanf.-ot végzett. Az egy. Művészettörténeti és Keresztény Régészeti Int.-ében készült disszertációjával (Az esztergomi főszékesegyház paramentumai) doktori oklevelet szerzett (1933). Az iparművészeihez, azon belül a textíliákhoz mindvégig hű maradt; az egyházi textíliák kutatása, feldolgozása egész életén keresztül visszatérő feladatot jelentett számára. A M. Történeti Múz. (az MNM elődje) Iparművészeti Tára Textilgyűjt.-ének gyakornokaként (1934. márc. 23-ától) feldolgozta a múz. egyes gyűjteménycsoportjait. Layer Károllyal és Mihalik Sándorral együtt régi kis-ázsiai szőnyegekből (1935), a gyűjt, perzsa szőnyegeiből (1936), majd az Ipar- művészeti Múz. (IM) selyemszöveteiből (1937) rendezett kiáll.-t. Ezután a varrott és a vert csipkékkel foglalkozott (1940). Levéltári dokumentumok felhasználásával, újszerű szempontok alapján kutatta a spanyol származású, Pesten letelepedett Valero család munkásságát, kitérve művelődéstörténeti és ipartörténeti kérdésekre is. Az Iparművészeti Múz. mesterművei (18961946) között c., francia és angol nyelven is megjelent tanulmányában feldolgozta a kárpitgyűjt. legreprezentánsabb darabjainak, (pl. a Medici kárpitok Giuochi di putti) keletkezésének körülményeit, vándorlását, ikonográfiáját. Az IM Textilgyűjt.-ének vezetője (1945-től); irányítása alatt történt meg a múz. restaurátorműhelyének rekonstrukciója (1946). Az IM igh.-e (1947). 1949-ben koholt vádak alapján eljárást indítottak az IM ig.-ja és ~ ellen, s mindkettőjüket elbocsátották az intézménytől. Az 1949-1961 közötti időszakban nem publikálhatott. Később igyekezett „személytelenül" tud.-os munkát végezni. Elkészítette a Molnár Albert, Németh Lajos, Voit Pál által szerkesztett Művészettörténeti ABC (1961) textil- és viselettörténeti címszavait. Részt vett az egykori gimn.-i osztálytársa, Zádor Anna és Genthon István főszerkesztők irányításával készülő Művészeti Lexikon munkájában (I-IV, 1965-1968); az iparművészeti és a textilművességről szóló cikkeket írta. Bekapcsolódott az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja által szervezett Urbaria et Conscripciones forráskiadvány kutatómunkáiba; munkája nyomon követhető a 3., 4., 5., 6. és 7. kötetben (1970-1984). Részt vett az I. (Hunyadi) Mátyás király születésének 150. évfordulója tiszteletére Schallaburgban (Au.), majd Bp.-en, az MNG Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541 címmel rendezett, nagyszabású kiáll. (1482) munkálataiban. Az IM Adattárában (1977-1987) a beérkezett írott és képi forrásanyagok, fotók meghatározásával foglalkozott. Születésének 90. évfordulója alkalmából az IM évkönyvét, az Ars Decorativa 13. kötetét (1993) ~ tiszteletére készítették el. F. m.: Régi keleti szőnyegek (Magyar Női Szemle, 4., 1938, 52-60.); A Valero-család a régi Pest művészettörténetében (Tanulmányok Budapest Múltjából IX. Budapest székesfőváros várostörténeti monográfiái 13. Bp., 1941, 194-213.); Magyar úrihímzésű miseruháink (in: Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének 60-ik évfordulójára. Bp., 1942,139- 151.); Erdélyi szőnyegek (Szépművészet, 5., 1944, 302-309.); Az Iparművészeti Múzeum török szőnyegei a XVI. század elejéről (Magyar Múzeum, 1., 1945, 22-29.); Az első magyar eredetű szövött kárpit (Magyar Múzeum, 2., 1946, 26-29.); Ungarische Spitzenkunst (Bp., 1962; francia és angol nyelven is); Flandrische Tapisserien im Vorarlberger Landesmuseum (Jahrbuch des Vorarlberger Landesmuseumsvereins, 1968-69. 1970, 26-38.); Kasein „cum cruce veneciana" (Ars Decorativa, 6. Bp., 1979, 11-38.); Csipke (in: Régiségek könyve. Szerk. Voit Pál. Bp., 1983, 328-347.); Magyar reneszánsz főpapok olasz hímzésű miseruhában (Művészettörténeti Értesítő, 34., 1985. 3-4., 145-149.); Iparművészettörténeti áttekintés (in: Szabolcs-Szatmár Megye Műemlékei. Szerk. Entz Géza. I. Bp., 1986, 207-223.). írod.: Zádor Anna: Cs. M., a barát szemével. Arcképvázlat (Ars Decorativa, 13., 1993, 9-16.); Csé- falvay Pál: Cs. M. és Esztergom (uo., 17-22.); Horváth Hilda: Dr. Cs. M. bibliográfiája (uo., 23-27.); Gulyás IV: 899. Tompos Lilla