Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
155 Csapody Irod.: Molnár László: Herendi litofán ablak (Művészettörténeti Értesítő, XXVIII., 1979, 4., 243- 252); Balla Gabriella: A Herendi Porcelánmanufaktúra: Az alapítástól napjainkig (s. a.). Kelényi Béla Csapody Vera, fejéregyházi (1905-től) (1890. márc. 29. Bp. - 1985. nov. 6. Bp.): tanár, növényillusztrátor, botanikus. - Apja Csapody István (18561912), a természet- tud.-okban és a nyelvészetben is jártas, neves orvos, szemész, anyja Állaga Vilma írónő, Állaga Géza zeneszerző lánya. Testvére Csapody István (1892-1971) orvos, szemész és Csapod i Csaba (1910-) irodalomtörténész, könyvtáros. - A bp.-i tudományegy. mennyiségtan-természettan szakán tanári (1913), a szegedi Ferenc József Tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1932; Mediterrán elemek a magyar flórában c. disszertációjával). A bp.-i Práter utcai polgári fiúgimn.- ban (1914—1916), majd a Sacré Coeur Sophi- anum leánygimn.-ában fizikát és matematikát tanított (1916-tól). Az I. vh.-ban önkéntes nővér, sebesült katonákat ápolt. Eredményes tanítási módszerei, kiváló munkája révén a Sophianum c. ig.-ja (1936-1938), majd ig.-ja lett (1938-1948). Az egyházi kezelésben lévő leánygimn. államosítása (1948) után állás nélkül maradt. Szenvedélye, a biológia, vmint a növényfestés és -rajzolás Jávorka Sándor segítségével a M. Természettud.-i Múz. Növénytárába vezette, itt dolgozott előbb szerződéssel (1949-től), majd a múz. főmunkatársaként (1951-1966). Nyugdíjba vonulása után is rendszeresen bejárt a múz.-ba (1966-1972), növényeket gyűjtött és festett. - Matematikai és fizikai témájú közleményei, tankönyvei mellett az 1910-es évek elejétől kezdve virágos növényeket rajzolt és festett a természetben. Életének második, a botanika és a növényillusztrálás jegyében eltelt szakasza igazán a Jávorka Sándorral való találkozással és a vele való együttdolgozással az 1920-as évek elején kezdődött, és Jávorka haláláig (1961) tartott. Első közös munkájuk, egyben ~ fő műve a több kiad.-t is megért Magyar flóra képekben (19 füzetben, 19291934). Ebben a hatalmas, Európa-szerte is sikert arató, egyedülálló műben a Kárpát- Pannon térség 4238 virágos növényének szakszerű, pontos tusrajza és 260 növényak- varell található. Élő (nem préselt) növényeket festett, legtöbbször saját gyűjtésű példányokat; a növényeket, növényi részeket természetes állapotukban, minden részletre kiterjedően ábrázolta, kiemelve a legjellemzőbb, meghatározó bélyegeket. Sok növénygyűjtő úton vett részt kortárs botanikusokkal, elsősorban Jávorka Sándorral. Sok növényt gyűjtött és festett pl. a Magas-Tátrá- ban, Erdélyben, az Al-Dunánál és az adriai tengerparton. Hat évtizedes botanikai, nö- vényillusztrátori tevékenysége során szinte minden jelentős tud.-os és ismeretterjesztő könyvben, publikációban, tankönyvben az ő élethű, tud.-os igényű növényábrázolásai jelentek meg, nemzedékek nőttek fel az általa illusztrált flóraműveken, növényhatározókon, dendrológiai, kertészeti, mezőgazdasági, gyógynövény szakkönyveken. A Jávor ka Sándorral közösen készített, igen sikeres, több kiadást megért Erdő mező virágai (1950) c. ismeretterjesztő könyv első kiadása 80 színes és 20 fekete-fehér táblát tartalmazott. A Magyarország Kultúrflórája c. sorozat Színes Atlaszában 180 színes táblán mutatta be a hazánkban termesztett, ill. termeszthető kultúrnövényeket; az itt ábrázolt növények nagy részét maga gyűjtötte, ezek a múz. kultúrnövény-herbáriumát gazdagítják. Foglalkozott a rizs gyomnövényeivel; kutatásairól a múz. évkönyvében számolt be (1953). Jávorka Sándorral leírta a rizs egyik gyomnövényformáját, egy kákát (1954). Több mint 7 ezer népi növénynevet gyűjtött (A magyar növénynevek szótára, 1966). Hiánypótló, önálló műve a Keimlingsbestimmungsbuch der Dicotyledonen (Csíranövény-határozó, 1968). Az általa begyűjtött és csíráztatott növényekből egyedülálló csíranövény-herbáriumot hozott létre a múz-ban. Utolsó alkotói éveiben a M. Természettud. Múz. muzeológusaival, Debreczy Zsolttal és Rácz Istvánnal közösen, egy tervezett dendrológiai világatlaszhoz, mintegy négyezer nagyméretű tusrajzot készített. Életművének legértékesebb része a mintegy 12 ezer növényakvarell „herbárium", herbá-
