Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
153 Csányi (1921), Pállik Béla-díj (1922), Mészöly-díj (1924) , a Szinyei Merse Társaság Tájkép-díja (1925) , Fiume emlékérem (1925), Varsó, Krakkó kitüntető elismerése (1927), a Barcelonai Világkiáll. aranyérme (1929), a „Céhbeliek" M. Képzőművészek Társaságának aranyérme (1932), Állami Kis Aranyérem (1934), Corvin-koszorú (1938). F. m.: Előterjesztés a Fővárosi Képtár létesítésére és a gróf Károlyi palota hasznosítása ügyében (Bp. 1933); A Szépművészeti Múzeum újjárendezése (Tükör, 1936, 254-256.); A besztercebányai Szt. Borbála-oltár dátuma (Magyar Művészet, XII., 1936, 315-316.); Tanulmányok a szepességi táblakép-festészet XVI. századi történetéből (Magyar Művészet, XIII., 1937,338-348.); Szepeshelyi táblakép-festészet a XV.-XVI. században (Szepesi festő két táblája a boroszlói Szépművészeti Múzeumban). (Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, VIII. 1935-1936. Bp. 1937); Kiállítás Lord Rothermere gyűjteményének válogatott képeiből. A kiáll.-t rendezte és a kat.-t írta (Bp., Orsz. M. Szépművészeti Múz., 1938); A XIX. és XX. század külföldi mesterei. 100 képpel illusztrált kát. (Bp., Szépművészeti Múz. - Modern Gyűjtemény, 1939); A XIX. és XX. század külföldi mesterei. 52 képpel illusztrált kát. 2. (Bp., Szépművészeti Múz. - Modern Gyűjtemény. Bp., 1941); Három nemzedék (Bp., 1942) ; Ungarische Malerei der Gegenwart. Katalog der Ausstellungen in Berlin, Dresden, Breslau, Wien, Graz 1942-43 (Bp., 1942); A M. Kir. Valids- és Közoktatásügyi Miniszter székelyföldi ösztöndíjában részesített festők kiállítása az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeumban. A kiáll.-t rendezte és a kat.-t írta (Bp., Orsz. M. Szépművészeti Múz., 1943) ; Benczúr Gyula emlékkiállítás 1844-1944. A kiáll.-t rendezte és a kat.-t írta. Előszó: Wlassics Gyula (Bp., Orsz. M. Szépművészeti Múz. 1944); Munkácsy Mihály emlékkiállítás 1844-1944. A ki- áll.-t rendezte és a kat.-t írta. Előszó: Szinyei Merse Jenő (Bp., 1944). írod.: Márjás Viktor: Cs. D. budapesti vízfestményei (Magyar Művészet, 1934); Pipics Zoltán: Száz magyar festő (Bp. 1943, 82-83.); A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Szerk. Pogány Ö. Gábor, Bacher Béla (Bp. 1956); Szendrei-Szent- iványi: Magyar Képzőművészek Lexikona (Bp., 1915, 322-323.; főbb kiáll.-ainak jegyzékével 1915-ig); Gulyás IV.: 609-610.; MűvLex (1964) I.: 455; MÉL I.: 148; RÚL IV: 312.; ÚMÉL I.: 1083-1084. Papp Katalin Csányi Károly (1873. szept. 7. Győr -1956. dec. 30. Bp.): építész, művészettörténész, múzeumigazgató. - A bp.-i József Műegy.-en építész oklevelet szerzett (1896). A műegy.-en Steindl Imre tanársegéde (1898-1902), adjunktusa (1902-1904); professzora mellett dolgozott az Országház építésén. Mesterének munkájáról illusztrált albumban számolt be. Radisics Jenő főig. az Orsz. M. Iparművészeti Múz.-ba hívta; helyettes múzeumőr (19021904), majd - feladva egy.-i adjunktusi állását - állandó munkatárs, múzeumőr (1904— 1909), osztályig, múz.-i őr (1908-1919), mb. ig. (1919), a Textil- és Ötvösosztály ig.-ja (1919-1923), Végh Gyula főig. mellett múzeumig. (1923-1932). - Az építészeten belül a műemlékek és az egyes történeti stílusok sajátosságai érdekelték. Az iparművészet majd minden területén szakértőnek kérték fel, pl. az 1920-as években Ernst Lajos iparművészeti gyűjt.-ét is feldolgozta. Rendszeresen publikált a Magyar Iparművészet c. folyóiratban, számos kiáll, kat.-át szerkesztette, írta, többek között a legendás A budapesti amateur gyűjtemények, vmint a Magyar érem és plakett c. kiáll, lajstromát (1907). Jelentős szerepe volt a múz.-ba kerülő, nagy értékű letétek, pl. az Es- terházy-letét és a magángyűjtőktől származó ajándékozások megvalósulásában. Muzeológusi munkája mellett az Orsz. M. Iparművészeti Isk.-ban (1913-1921), majd a József Műegy.-en művészettörténetet tanított (1922— 1932). Az Iparművészeti Múz.-tól megválva a József nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. egy.-i tanáraként (1932-1944; nyugdíjazásáig), majd mb. előadóként (1944-1949) építészettörténetet oktatott, és részt vett az ország műemlékeinek felmérésében. Az MNM kebeléből újra önállóvá váló Iparművészeti Múz. szakértője (1951-től); az arisztokrata és polgári gyűjt.-ekből közintézményekbe kerülő műtárgyegyüttesek pontos leírásával a műkincsek megőrzését segítette. Tanulmányúton járt szinte minden európai országban, s bejárta Mo. legtöbb régióját. - Az Orsz. M. Gyűjteményegy. (1922-től), az Orsz. Egyházművészeti Tanács, a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa, a M. Orsz. Képzőművészeti Tanács építőművészeti és iparművészeti szakosztályának tagja, az Orsz. M. Iparművészeti Társulat t. tagja (1938). - Vázlatait, jegyzeteit, a műemlékekről készített fotóit az
