Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

C

153 Csányi (1921), Pállik Béla-díj (1922), Mészöly-díj (1924) , a Szinyei Merse Társaság Tájkép-díja (1925) , Fiume emlékérem (1925), Varsó, Krakkó kitüntető elismerése (1927), a Barce­lonai Világkiáll. aranyérme (1929), a „Céh­beliek" M. Képzőművészek Társaságának aranyérme (1932), Állami Kis Aranyérem (1934), Corvin-koszorú (1938). F. m.: Előterjesztés a Fővárosi Képtár létesítésére és a gróf Károlyi palota hasznosítása ügyében (Bp. 1933); A Szépművészeti Múzeum újjárendezése (Tükör, 1936, 254-256.); A besztercebányai Szt. Borbála-ol­tár dátuma (Magyar Művészet, XII., 1936, 315-316.); Tanulmányok a szepességi táblakép-festé­szet XVI. századi történetéből (Magyar Művészet, XIII., 1937,338-348.); Szepeshelyi táblakép-festészet a XV.-XVI. században (Szepesi festő két táblája a bor­oszlói Szépművészeti Múzeumban). (Az Orsz. Ma­gyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, VIII. 1935-1936. Bp. 1937); Kiállítás Lord Rothermere gyűjteményének válogatott képeiből. A kiáll.-t ren­dezte és a kat.-t írta (Bp., Orsz. M. Szépművésze­ti Múz., 1938); A XIX. és XX. század külföldi mes­terei. 100 képpel illusztrált kát. (Bp., Szépművé­szeti Múz. - Modern Gyűjtemény, 1939); A XIX. és XX. század külföldi mesterei. 52 képpel illuszt­rált kát. 2. (Bp., Szépművészeti Múz. - Modern Gyűjtemény. Bp., 1941); Három nemzedék (Bp., 1942) ; Ungarische Malerei der Gegenwart. Katalog der Ausstellungen in Berlin, Dresden, Breslau, Wien, Graz 1942-43 (Bp., 1942); A M. Kir. Valids- és Közoktatásügyi Miniszter székelyföldi ösztöndíjá­ban részesített festők kiállítása az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeumban. A kiáll.-t rendezte és a kat.-t írta (Bp., Orsz. M. Szépművészeti Múz., 1943) ; Benczúr Gyula emlékkiállítás 1844-1944. A kiáll.-t rendezte és a kat.-t írta. Előszó: Wlassics Gyula (Bp., Orsz. M. Szépművészeti Múz. 1944); Munkácsy Mihály emlékkiállítás 1844-1944. A ki- áll.-t rendezte és a kat.-t írta. Előszó: Szinyei Mer­se Jenő (Bp., 1944). írod.: Márjás Viktor: Cs. D. budapesti vízfestmé­nyei (Magyar Művészet, 1934); Pipics Zoltán: Száz magyar festő (Bp. 1943, 82-83.); A Szépmű­vészeti Múzeum 1906-1956. Szerk. Pogány Ö. Gábor, Bacher Béla (Bp. 1956); Szendrei-Szent- iványi: Magyar Képzőművészek Lexikona (Bp., 1915, 322-323.; főbb kiáll.-ainak jegyzékével 1915-ig); Gulyás IV.: 609-610.; MűvLex (1964) I.: 455; MÉL I.: 148; RÚL IV: 312.; ÚMÉL I.: 1083-1084. Papp Katalin Csányi Károly (1873. szept. 7. Győr -1956. dec. 30. Bp.): építész, művészettörténész, mú­zeumigazgató. - A bp.-i József Műegy.-en épí­tész oklevelet szerzett (1896). A műegy.-en Steindl Imre tanársegéde (1898-1902), ad­junktusa (1902-1904); professzora mellett dolgozott az Országház építésén. Mesterének munkájáról illusztrált albumban számolt be. Radisics Jenő főig. az Orsz. M. Iparművészeti Múz.-ba hívta; helyettes múzeumőr (1902­1904), majd - feladva egy.-i adjunktusi állását - állandó munkatárs, múzeumőr (1904— 1909), osztályig, múz.-i őr (1908-1919), mb. ig. (1919), a Textil- és Ötvösosztály ig.-ja (1919-1923), Végh Gyula főig. mellett múze­umig. (1923-1932). - Az építészeten belül a műemlékek és az egyes történeti stílusok sa­játosságai érdekelték. Az iparművészet majd minden területén szakértőnek kérték fel, pl. az 1920-as években Ernst Lajos iparművésze­ti gyűjt.-ét is feldolgozta. Rendszeresen pub­likált a Magyar Iparművészet c. folyóiratban, számos kiáll, kat.-át szerkesztette, írta, töb­bek között a legendás A budapesti amateur gyűjtemények, vmint a Magyar érem és plakett c. kiáll, lajstromát (1907). Jelentős szerepe volt a múz.-ba kerülő, nagy értékű letétek, pl. az Es- terházy-letét és a magángyűjtőktől származó ajándékozások megvalósulásában. Muzeoló­gusi munkája mellett az Orsz. M. Iparművé­szeti Isk.-ban (1913-1921), majd a József Mű­egy.-en művészettörténetet tanított (1922— 1932). Az Iparművészeti Múz.-tól megválva a József nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. egy.-i tanáraként (1932-1944; nyugdíjazásá­ig), majd mb. előadóként (1944-1949) építé­szettörténetet oktatott, és részt vett az ország műemlékeinek felmérésében. Az MNM kebe­léből újra önállóvá váló Iparművészeti Múz. szakértője (1951-től); az arisztokrata és polgá­ri gyűjt.-ekből közintézményekbe kerülő műtárgyegyüttesek pontos leírásával a mű­kincsek megőrzését segítette. Tanulmány­úton járt szinte minden európai országban, s bejárta Mo. legtöbb régióját. - Az Orsz. M. Gyűjteményegy. (1922-től), az Orsz. Egyház­művészeti Tanács, a Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa, a M. Orsz. Képzőművészeti Tanács építőművészeti és iparművészeti szakosztályának tagja, az Orsz. M. Iparművé­szeti Társulat t. tagja (1938). - Vázlatait, jegy­zeteit, a műemlékekről készített fotóit az

Next

/
Thumbnails
Contents