Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csánk 152 Imre-emlékplakett (1993), Pulitzer-emlékdíj (1995), Tolerancia-díj (1996). F. m.: A magyar népi fonástechnikák típusai (Ethno- graphia, LXXIIL, 1962, 302-322.); A kosárfonás ún. spiráltechnikája a magyar nyelvterületen (Néprajzi Értesítő, XLV., 1963,5-34.); AIX-X. századi magyarság gazdálkodásának és életformájának kérdéséhez (Agrártörténeti Szemle, IX., 1967,228-240.); Zum Nomadismus der landnehmenden Ungarn - Ein neuer Versuch zur Bestimmung der Phasen der Sesshaftwerdens (in: Vichzoirtschaft und Hirtenkultur. Szerk. Földes László. Bp., 1969,186-198.); Divatjelenségek a magyar falusi keresztnévadásban. Mándoki Lászlóval (in: Névtudományi előadások. Szerk. Kázmér Miklós-Végh József. Bp., 1970, 145-152.); Kilenc cigány (Bp., 1976); Parasztregény (Bp., 1978; 1985); Cigányon nem fog az átok (Bp., 1988); Börtön volt a hazám (Bp., 1989); Doku 56 (Bp., 1990); Falak és falromok (Bp., 1994). írod.: Szilágyi Miklós: Cs. Zs. emlékezete (Néprajzi Hírek, 1997. 1-4., 107-110.); RÚL IV: 280. Grófik Imre Csánk Veronika — Gáhoriné Csánk Veronika Csánky Dénes (1885. ápr. 29. Bp. - 1972. jún. 27. Săo Paulo, Brazília): festőművész, művészeti író. - Apja Csánki Dezső (1857— 1933) történetíró, államtitkár, az Orsz. Levéltár főig.-ja, az MTA tagja. - A bp.-i tudományegy.-en jogi tanulmányokat folytatott (1903-tól), s bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1908). A bp.-i Iparművészeti Főisk. hallgatója, majd a müncheni Képzőművészeti Akad.-n festészetet tanult (1908-1910). Tanulmányutakat tett Német-, Olasz-, Lengyelo.-ban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és a skandináv országokban. A Műemlékek Orsz. Biz.- ának titkára (1909-1912), a Fővárosi Múz. igh.-e (1912-1922), az általa megszervezett bp.-i Gróf Zichy Jenő Múz. ig.-ja (1921-1933), majd az ugyancsak általa létrehozott Székesfővárosi Képtár vezetője (1933-1934), a Bp. Székesfővárosi Múz.-ok központi ig.-ja (1935 első fele), végül az Orsz. M. Szépművészeti Múz. főig.-ja (1935 második fele1944). Közben a marosvásárhelyi képtár vezetője is (1940-1941); ebben a minőségében vitetett vissza a Szépművészeti Múz.-ba öt képet a marosvásárhelyi képtár alapításakor adományozott műalkotásokból. A II. vh. idején szakmai körökben is elismerést vívott ki azzal, hogy nagyobb mo.-i városokban (Győr, Pécs, Kolozsvár stb.) a Szépművészeti Múz. raktári anyagából kiáll.-okat rendezett, amelyekhez kiáll.-i ismertetőket készített. Ennek nemcsak közművelődési, hanem ún. biztonságpolitikai jelentősége is volt, mivel így biztosítani lehetett a m. műkincsek különböző helyen történő őrzését. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyveinek társszerkesztője (Petrovics Elekkel, 1918-1940), majd a IX-X. kötet szerkesztője (1940-1941). A lefoglalt zsidó műkincsek kormánybiztosaként (1944) nagyszámú értékes műtárgy begyűjtésében vett részt, ezek megőrzésével állítása szerint az ország kifosztását kívánta megakadályozni. A II. vh. végén azonban irányításával a Szépművészeti Múz. legértékesebb műtárgyait a megőrzésre kijelölt pannonhalmi helyszínről Ny-ra hurcolták (1944. nov.-dec.); a műtárgyak csak a vh. befejezése után kerültek vissza Szentgotthárdról és München környékéről. ~ 1945 után - az ellene indított fegyelmi eljárás miatt - nem tért vissza Mo.- ra. Családjával Németo.-ban, a Chiem-tó melletti faluban, ill. Freiburgban (1945- 1949), majd Brazíliában élt (1949-től haláláig). - Művészként 1906-tól a Nemzeti Szalonban, majd a Műcsarnokban és több jelentős német kiállítóhelyen is bemutatta tájképeit és városkép-akvarelljeit. Már művészi pályája kezdetén - apja kiterjedt kapcsolatainak és tekintélyének köszönhetően - számos munkája került nagyhírű, magas beosztású személyek és közgyűjt.-ek tulajdonába. Egyéni stílusú, naturalista felfogásban készült, gondosan megmunkált tájképei - különösen vízfestmény-miniatűrjei - népszerűek voltak. Gyűjt.-es kiáll.-ait Bp.-en (Nemzeti Szalon, 1919, 1925; Műcsarnok, 1934), Rómában és Stockholmban rendezték meg. - Az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács (1935-1944), az MNM Tanácsa (19351944), az Orsz. Ösztöndíjtanács tagja (1935- 1944), a M. Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének alapító tagja (1937). - Ester- házy-akvarelldíj (1916), Halmos Izor-díj
