Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csabai-Wagner 148 lépéseivel kapcsolatos dokumentumait, fényképeit a körmendi Rába Helytörténeti Múz.-nak adományozta. A finn néphez és kultúrához való vonzódásának terméke számos finn tárgyú írása, többek között a Kalevaláról, Sibeliusról, kedvenc festőiről. A II. vh. alatt pénzzel is támogatta a finn hadiárvákat. Az életében megjelent 203 (a halála után kiadottakkal együtt összesen 228) cikkéből mintegy 100 foglalkozott természettud.-i, 60-nál több néprajzi témákkal; emellett nyelvészeti, tudománytörténeti dolgozatokat publikált. Cikkei, tanulmányai többek között az Aquila, a Nimród, a Természet, a Vasi Szemle, a Vasvármegye, az Ethnographia, a Magyar Nyelvőr, a Néprajzi Közlemények, a Vas Népe, a Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője, a Búvár, a Természettudományi Közlöny, a Természet Világa, a Soproni Szemle, a Honismeret, a Vasi Honismereti Közlemények oldalain jelentek meg. Sok - születésük vagy munkásságuk kapcsán Vas m.-hez kötődő - híres emberről írt cikket (Chernél Kálmán, Chernél István, Herman Ottó, Carolus Clusius, Molnár Lajos, Almási György, Ambrózy-Migazzi István természettudósok, Forrai Zoltán fotóművész stb.). - A körmendi M.-Finn Baráti Kör alapító tagja (1968), a M. Néprokonsági Egyesület, a M. Clusius Kutató Munkabiz., a M.-Finn Társaság, a M. Ornitológusok Szövetsége, a M. Néprajzi Társaság, a M. Madártani Egyesület, az Orsz. Erdészeti Egyesület, ill. My- kológiai Szakosztálya, a Vas M.-i Természet- és Környezetvédelmi Csoport tagja, a M. Madártani Int. és a Savaria Múz. külső tagja. -AM. Ornithológusok Szövetsége Herman Ottó-díszérme (1944), a M. Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-emlékérme (1967), a Hazafias Népfront Orsz. Titkárságának Széchenyi István-plakettje (1974). - A körmendi ~ Honismereti Egyesület Műhely sorozatának 2. köteteként kiadta ~ műveinek bibliográfiáját (1992). Születésének 90., halálának 10. évfordulóján Csákánydorosz- ló és Körmend Város Önkormányzata, a M.-Finn Baráti Kör, a Hagyományőrzők Baráti Köre és a ~ Honismereti Egyesület emléktáblát helyezett el szülőházának falán. Sírján Sibinger Miklós és Dietz Ferenc népművész kopjafát állított (1988). A Ság hegyen tanösvényt neveztek el róla. F. m.: Sárgafejű királyka fészkelése Magyarországon (Vasi Szemle, 5., 1938, 291-295.); Adatok a csákány- doroszlóiak egykori népviseletéhez (Néprajzi Közlemények, 1958.1-2., 274-279.); Csákánydoroszló madárvilága (Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője, 1964,67-83.); Adalékok a Vendvidék állat- és növényvilágának ismertetéséhez (uo., 1965, 41M9.); Hiedelmek és mágikus eljárások Csákánydoroszlón (uo., 1965,205- 215.); Adatok a felsőőrségi magyarok népi méhészkedéséhez (Ethnographia, 1968.1., 105-112.); Csákánydoroszló népi halászata (Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője, 1966-1970, 137-163.); A siketfajd (Tetrao urogallus) előfordulása Vas megye nyugati határvidékén (Aquila, 1971-1972,157-169.); A hajdina termesztése és felhasználása Vas megyében (Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője. 1973-1974., 207-215.); Adalékok a művésztől Prekmurje északi részének fazekasságához (uo., 1977-1978,297-304.). írod.: Bárdosi János-Horváth Ernő: Köszöntjük Cs. J.-et 80. születésnapján (Vasi Szemle, 1983. 3., 459-470.; bibl.-val); Horváth Ernő: Cs. J. (Aquila, 91., 1984, 207-210.); Horváth Ernő: In memoriam Cs. J. (Aquila, 91., 1984, 207-210.); Nagy Zoltán: Cs. J. emlékezete (Csákányi Hírlevél, 1998. aug. 1-3.); Gulyás IV: 540.; MÉL IV: 144.; RÚLIV: 207. Bankovics Attila, Nagy Zoltán Csabai-Wagner József (1888. máj. 27. Mezőberény-1967. jún. 4. Mezőtúr): építészmérnök, festőművész, tanár. - Felesége Dobos Rózsa Ilona, az Alföldi Műbarátok Köre művészetpártoló egyesület létrehozója. - A bp.-i műegy.-en az I. vh. kitörése előtt építészmérnöki oklevelet szerzett. A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n Balló Ede növendékeként festészeti tanulmányokat végzett (1922). Kollektív kiáll.-okon vett részt a Nemzeti Szalonban (1931), az Ernst Múz.-ban (1931, 1933) és a Fészek Klubban (1942). Több éven át Békéscsabán élt, majd Mezőtúrra költözött (1938), de Bp.-en is volt műterme. A mezőtúri mezőgazdasági technikumban tanított. A mezőtúri Városi Művelődési Otthonban megszervezte a Képzőművész Kört (1950). Jelentős szerepet játszott Mezőtúr és Békés m. képzőművészeti életében, vmint a helyi néprajzi gyűjtésben. Különösen kötődött a Mezőtúr környéki tájhoz; portréi mellett számos képén megörökítette a Berettyó és a Körös környékét. Festményeit derűs hangvétel, élénk színvilág jellemzi. Tervei alapján épült a békéscsabai Munkácsy Mihály Múz. Alkotá-
