Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Brunswick

134

sára 36 000 forintos alapot hozott létre. Végrendelete (1803. jan. 3.) szerint gyűjt.-ének halála után a közjót kellett szolgálnia, s ennek értelmében „bizonyos napokon és órákban" megnyitandó a nyilvánosság előtt. A nagyszebeni Brukenthal Múz. és Könyvtár, amely egyúttal az erdélyi szászok nemzeti múz.-a is, 1817-ben nyitotta meg kapuit. A gyűjt, magában foglalta a képcsarnokot, az érem- és régiségtárat, a rézmetszeteket, a könyveket és az értékes ásványtárat. Ez utóbbi valamivel több mint 2000 darab ásványt tartalmazott; a tekintélyes gyűjt, legértékesebb darabjai a különböző aranyércek, termésarany és termésezüst példányok voltak, amelyekről sok későbbi szaktekintély, pl. Esmark, Clarke, Neugeboren is említést tett munkáiban. Synopsis Systematica articulorum dietalium Transilvaniae inde a saeculo XVI. usque XVIII. c. munkája kéziratban maradt. írással is foglalkozott, de munkái főleg kéziratban maradtak fenn. - Miután egyetlen örököse, Brukenthal József

1867-ben elhunyt, s ezzel a Brukenthal család férfiágon kihalt, nagyszebeni palotáját és gyűjt.-ét az ottani ev. gimn. örökölte

(1872). A döntően ásványokat tartalmazó természettud.-i anyagot a nagyszebeni Természettud.-i Múz. őrzi.

F. m.: A Hóra-lázadásról. Két levél 1784. nov. 18 és 23-ról (Történelmi Lapok, 1876. III. 8. sz.). írod.: Kazinczy Ferenc: Az Erdélyi szászok. Gubernátor Báró Bruckenthal Sámuelnek Biblio- thecája, Kép-gyűjteménye (Tudományos Gyűjtemény, 1818. VIII. 91-112.); Schuller, Johann Karl: Maria Theresia und Freiherr Samuel von Brukenthal (Nagyszeben, 1863); Teutsch, Friederich: Samuel von Brukenthal (Nagyszeben, 1903); Petranu, Coriolan: Muzeele din Transilvania, Banat, Crişana şi Maramureş (Bucureşti, 1922, 78-80.); Binder, R.: Betrachtungen über die sb. Mineralgeschichte im 18. und 19. jahre an Hand der Mineraliensammlung Museul Brukenthal (Studii şi Comunicări, 1958. 11., 23-41.); Schuller,

G. A.: Samuel von Brukenthal. I—II. (München, 1967-1969); Göller, Carol: Samuel von Brukenthal (Bukarest, 1977); Földünk hazai kincsesházai. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor (Bp., 1994); Szinnyei I.: 1356.; Révai 111.: 783.; MÉL L: 269.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993): 74.; UMÉL I.: 946.

Miklósi-Sikes Csaba, Szabó Tímea

Brunswick József, korompai gr.; Brunsvik; Brunswik; Brunszvik (1750. szept. 15. Alsóko- rompa - 1827. febr. 20. Pozsony): földbirtokos, politikus, állat- és ásványtani gyűjtő. - Jogi tanulmányokat folytatott. Pest-Pilis- Solt, Bihar (1790), Csongrád (1795-1998), majd Nógrád vm. főispánja (1806-1822); a kir. Helytartótanács tanácsosa, a hétszemélyes tábla első tanácsosa, országbíró (1825- től haláláig). Ásványokat, zoofitákat, kagylókat és kövületeket gyűjtött. Néhány alkalmi beszédet, politikai és jogi munkát publikált. Valóságos belső titkos tanácsos (1786- tól), csász. kir. kamarás, a Szt. István-rend középkeresztese. - 3755 db-ból álló ásvány- gyűjt.-ét özvegye az MNM-nek adományozta (1827), de az csak 1850 végén, lányai révén került be a múz.-ba, Brunswick-Forray- Chotek-kollekció néven, írod.: Szinnyei L: 1360-1361.

Papp Gábor

Bubics Zsigmond (1821. márc. 17. Ozora - 1907. máj. 22. Baden, Ausztria): r. k. püspök, történetíró, műgyűjtő. - Teológiai tanulmányait Győrben kezdte és a bécsi Pázmáneumben fejezte be. Pappá szentelték (Győr, 1844. júl.). Három évig a bécsi Ágos- ton-int.-ben (Augustineum) tanult (1846- tól). A győri szeminárium tanára (1848-tól), majd Esterházy Miklós hg. fiainak nevelője. Pápai kamarás (1862), győri szentszéki ülnök (1867-től), c. monostori apát (1871), rá- tóti prépost (1879-től), kanonok, a nagyváradi papnevelő int. ig.-ja (1880-tól), a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (1884-1887), c. növi választott püspök (1886), majd kassai megyés püspök (18871907), tiszténél fogva a főrendiház tagja. - A hg.-i családnál, a család könyvtárában, levéltárában, művészeti gyűjt.-eiben, a hg.-i gyermekekkel tett külföldi utazásai során végzett munkája nagy befolyással volt további életútjára, szemléletének alakulására, emellett személyi kapcsolatokat szerzett a felső társadalmi és művészeti körökben, amit hasznosított a műtárgyak és műemlékek megőrzése, gyarapítása és rendezése ügyében, ill. saját érdeklődésének, műgyűjtésének kielégítésében. A múzeumügy szempontjából érdemteljes munkássága az MNM, vmint a bp.-i egy. könyvtár gazdag