Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Brassai

132

1844. évi németo.-i kőrútján a matematika és a fizika ottani tanításával ismerkedett. 1848- ban beállt nemzetőr hadnagynak, diákjait harcra lelkesítette. Kolozsvárról menekülnie kellett (1848. nov.); Pesten a Hadi Főtanoda földrajztanárává nevezték ki. A forradalom leverése után bujdosott, majd egy pesti magánisk.-ban tanított (1851-1859). Fiatalság barátja (1851), utóbb Critikai Lapok címmel folyóiratot indított (1855). Logika lélektani alapon fejtegetve (Pest, 1858) c. munkájával elnyerte az MTA Marczibányi-jutalmát. A kolozsvári koll.-ban görögöt és hébert tanított (1859). Tanári állásáról való lemondása (1862) után isk.-ja felügyelő gondnoka lett. Bekapcsolódott az Erdélyi Múz.-Egylet (utóbb Egyesület; EME) szervezésébe; annak 1859. nov.-i megalakulásakor a természetrajzi tár őre, majd ig.-ja (1862—1872); az EME Növénytárát 53 ezer lappal gazdagította. Tárig.-ként a Mikó-kert őrházában lakott. A kertet botanikus kertté alakította, a Mikó-villát pedig természetrajzi múz.-nak rendezte be. Az Erdélyi Múz.-Egylet évkönyveinek szerkesztője (I-VI. köt.). Múz.-i állásáról lemondott, amikor kinevezték a kolozsvári M. Kir. Tudományegy. Elemi Matematikai Tanszékére (1872-1884); a Mate- matika-természettud.-i Kar dékánja (1875/76. tanév), az egy. első prorektora, majd rektora (1879/80. tanév). Tb. doktori címmel tüntették ki (1874. jan.), s feljogosították a szansz- krit nyelv és ált. nyelvtud. előadására is (1876-tól). Német szakos professzortársával szövetkezve megindította az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapokat (1877), a világ első összehasonlító irodalmi folyóiratát; a szerkesztőségből 1883-ban kilépett. Nyugdíjazásakor kir. tanácsosi címmel tüntették ki

(1883). Hosszabb olaszo.-i utazásra ment. Az 1885-ben megalakuló Dávid Ferenc Egylet első elnöke, az EME alelnöke. Feltételezett 100. születésnapját 1897. jún. 15-én országosan megünnepelték; Gárdonyi Géza verssel köszöntötte. Tanítványa és első életrajzírója így jellemezte; „Tíz nyelvet tudott, tíz tudományágat művelt, tíz évtizedet élt." - Enciklopédikus műveltségű tudósként pályája kezdetén matematikával, biológiával, földrajzzal, később történelemmel, zeneelmélettel, közgazdaságtannal, esztétikával, nyelvészettel, irodalomtörténettel, teológiával, filozófiával, s ált. a tud.-ok szinte minden ágával foglalkozott. Szívügyének tekintette az isk.-i nevelőmunkát, a művelt elmék formálását, a nyelvek ismeretét, a m. tud.-os szaknyelv kidolgozását, a tud.-ok népszerűsítését. Tankönyveket írt (Kék könyvtár c. isk.-i könyvgyűjt., 1837), újságokat szerkesztett: Vasárnapi Újság (Bölöni Farkas Sándorral, 1834-1848), Természetbarát (Berde Áronnal, 1848), Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei (Szabó Károllyal, Herman Ottóval, 1859-1873) stb. Kortársai (pl. Vörösmarty Mihály, Mikó Imre, Kanitz Ágost, Arany János, Gárdonyi Géza) tisztelték és nagyra becsülték. Új Magyar Fűvészkönyv c. munkája (1858) nagyrészt kéziratban maradt, csak egyes részei jelentek meg (Magyar Növénytani Lapok, Kolozsvár, 131-132., 1888). Már élete alkonyán „az utolsó erdélyi polihisz- tor"-nak, „praeceptor Hungariae"-nak (Mo. tanítómesterének) nevezték. Számos pedagógiai, nyelvészeti, irodalmi, filozófiai, zenetud.-i polémiában vett részt. - Az MTA 1. (1837), r. (1865), majd t. tagja (1887). - Endlicher István egy ausztráliai növényfajt nevezett el róla (Brassasia actinophylla, 1839). Feltételezett torockószentgyörgyi szülőházán 1897. júl. 18-án emléktáblát lepleztek le. A kolozsvári egy. és az MTA is megfesttette arcképét. Az akad.-n 1899. máj. 7-én Concha Győző mondott emlékbeszédet fölötte. Egykori isk.-ja 1901-re felhúzott épületének előcsarnokában elhelyezték bronz mellszobrát (alkotója. Veress Zoltánná Kozma Erzsi); a házsongárdi temetőben emelt klasszicizáló, Pákei Lajos tervezte síremlékén (1910) is ez a szobor látható. A szegedi Dóm téren kegyhelyet kapott. Emlékét főként az Unit. Egyház és egykori kolozsvári isk.-ja ápolja. Az utóbbi - már mint állami tanint. - 1957-ben felvette ~ nevét; diáklapja Brassai-emlékszá- mot jelentetett meg (

Fiatal Szívvel, 1970. 4-5. sz.); ettől kezdve az isk. minden év máj.- ában megrendezi a —hetet. 1993 óta egy debreceni tanint. is viseli a nevét, a ~ Műszaki Középisk. Kolozsváron, Bp.-en utcát neveztek el róla. 1997-ben a Dávid Ferenc Egylet, a ~ nevét viselő középisk.-k, a kolozsvári egy. (az MTA Nyelvtud.-i Int.- ével közös ülésszakon: máj. 22-25., Kolozsvár), továbbá a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület (a M. Tudománytörténeti Int.-tel