Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Borsi 118 delmi Tanács alelnöke, az MTA Antropológiai Biz.-ának elnöke. F. m.: A magyar zoológia soronlévőfeladatai (Állattani Közlemények, 44., 1954, 23-35.); The tragedy of the Hungarian Natural History Museum (Annales his- torico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 8., 1957,491-505.); A100 esztendős darwinizmus magyar- országi pályafutása (Élővilág, 1959, 3-13., 20-25.); Kétéltűek és hüllők fejlődéstörténete (Aquárium és Terrarium, 1959,52-59.); A magyar zoológusok századelejei mimikri-vitája mai szemmel (Állattani Közlemények, 47., 1960, 39-49.); Herpetológiai megfigyelések Turkesztánban (Állattam Közlemények, 1969). írod.: Harcos Ottó: Egy különös ember (Dunántúli Napló, 1970. febr. 19.); Fehér István: A kommunista főispán (Dunántúli Napló, 1973. máj. 13.); Kaszab Zoltán: In memoriam Dr. István Boros (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 73., 1981, 5-7.). Korsós Zoltán Borsi Sándorné, Káplár Margit (1912. jún. 6. Bp. - 1986. febr. 14. Bp.): restaurátor. - Középisk.-i tanulmányait Budafokon végezte, két évig hímzést is tanult. Édesapja elesett az I. vh.-ban, így a család fenntartására fiatalon dolgozni kezdett Kiss Béla és Jenő gobelin- és szőnyegjavító műhelyében. AM. Történeti Múz.-hoz (MNM) tartozó Iparművészeti Tár, majd az Iparművészeti Múz. textilrestaurátora (1945. szept-1974. dec. 31.; nyugdíjba vonulásáig). Kézügyessége, művészi érzéke, a műtárgyak szeretete alapozta meg a textilrestaurátor szakmát hazánkban. A múz.-ban a gobelinek, szőnyegek mellett viseleteket, szöveteket, hímzéseket, csipkéket is restaurált. Kiemelkedő munkája a romok alól kimentett Esterházy-gyűjt. 16-17. sz.-i viseletéinek restaurálása. Hivatásának minden apró részletét önzetlenül továbbadta a textiltárgyak restaurálása iránt érdeklődő muzeológusoknak, restaurátoroknak. A textilgyűjt. későbbi muzeológusai, restaurátorai a gyűjt, megóvásának, kezelésének alapvető szabályait tőle sajátították el. Textilrestaurálási műhelygyakorlatot tartott az Iparművészeti Főisk. textil szakán, vmint az 1950-ben elindított textilrestaurátor csoportnak. Tanított a Képzőművészeti Főisk. restaurátor szakán is. F. m.: Szőnyegrestaurálási tapasztalatok (Múzeumi Híradó, 1952. VI., 77-79.). írod.: László Emőke: dr. B. S. „Marga" (Ars Decorativa, 9., 1989, 211.); Tésik-Knotik, Márta: The heroic age of textile conservation in Hungary (International Perspectives on Textile Conservation. Papers from the ICOM-CC Textiles Working Meetings, Amsterdam 13-14 October 1994 and Budapest 11-15 September 1995. Ed. by Ágnes Tímár-Balázsy and Dinah Eastop. Archetype Publications, 1998, 57-59.). Morgós András Borsody Bevilaqua Béla; ered. (1928-ig) Bevilaqua; (1945-ig) Bevilaqua-Borsody (1885. febr. 23. Miskolc - 1962. márc. 12. Bp.): művelődéstörténész, író, múzeumi könyvtáros. - A bp.-i Tanárképző Főisk.-n tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1911); emellett orvosegy.-i tanulmányokat is folytatott. Az OSZK gyakornoka, segédőre (1911-1914). Egészségügyi hadnagyként különböző alakulatokhoz harctéri szolgálatra beosztva (1918) több ütközetben is részt vett, megsebesült. Az I. vh. után régiségkereskedő, a Hadimúz. könyvtárosa (1926-1930), majd az MNM könyvtárában gyakornok, segédőr, múzeumőr. A Hadtörténelmi Múz.-ban megkezdte az alapítás (1918) óta felhalmozódott könyvanyag leltározását, feldolgozását. Nagy súlyt helyezett a hadtörténeti vonatkozású régi nyomtatványok gyűjtésére. Szolgálati ideje alatt többször adományozott a Hadimúz.-nak metszeteket, könyveket. Kapcsolata a múz.-mal később sem szakadt meg. M. művelődéstörténeti kutatásai és írásai mellett foglalkozott Albrecht Dürer, Luigi Ferdinando Marsigli munkásságával, katona-egészségügyi kérdésekkel, a Hadimúz. különböző, művelődéstörténeti jellegű relikviáival, ipar- és helytörténettel stb. Részt vett a mohácsi csata évfordulós megemlékezéseiben (1926), a mohácsi emlékútvonal kijelölésében, vmint az 1929. évi m. orvostörténelmi kiáll, elkészítésében (Ipar- művészeti Múz.). Cikkei jelentek meg az Alkotmány, a Hadimúzeumi Lapok, a Pesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Budai Krónika, a Turul, a