Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Borbély

114

tét, az adriai szigetvilágot és Dalmáciát. Felbecsülhetetlen értékű, 150 000 lapnyi herbáriumot állított össze, amely tartalmazta eredeti típusait is; halála után a bp.-i tudo- mányegy. Növényrendszertani Int.-e vásárolta meg (1912). A gyűjt, a II. vh.-ban súlyos veszteségeket szenvedett, maradványai jelenleg a M. Természettud.-i Múz. Növénytárában találhatók. 1872-1905 között több mint 900 dolgozatot írt. Bár közleményeinek tekintélyes része az MTA kiadványaiban jelent meg, az akad.-i tagságot nem kapta meg. - Kb. 50 növényfajt neveztek el róla, emellett a Borbásia (1938-1949) és a Borbásia Nova (1940-1944) c. folyóiratok, vmint a M. Botanikusok Borbás Társasága névadója (1930-1940).

F. m.: Budapestnek és környékének növényzete (Bp., 1879); A növények természetrajza (Bp., 1879; 1886); A magyar birodalom vadon termő rózsái mono- graphiájának kísérlete (Mathematikai és Természet- tudományi Közlemények, XVI., 1880-81, 305- 560.); A magyar homokpuszták növényvilága, vonatkozással a homokkötésre (Természettudományi Közlöny, XVI., 1884, 145-167.); Vasvármegye növény- földrajza és flórája (Szombathely, 1887-1888); Magyarország és a Balkán-félsziget juharfáiról (Természetrajzi Füzetek, XIV, 1891,68-80.); A bolgár flóra vonatkozása hazánk flórájára (Természetrajzi Füzetek, XVI., 1893, 40-53.); A szerbtövis hazája és vándorlása (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XXV, 1893. 5., 487-581.); A hazai vajfüvekről (Természetrajzi Füzetek, XVII., 1894, 61-74.); Nomenklatúrái fejtegetések (Természetrajzi Füzetek, XIX., 1896,209-224.); A Balaton tavának és partmellékének növényfóldrajza és edényes növényzete (A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. II. 2. rész. Bp., 1900). írod.: Degen Árpád: Deétéri Dr. B. V. (Magyar Botanikai Lapok, 1905,165-234.); Rapaics Raymund: B. V. emlékezete (Magyar Botanikai Lapok, XV., 1916, 169-206.); Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói (Bp., 1936, 545-576.); Boros Ádám: Megemlékezés B. V.-ről, születése százéves évfordulója alkalmából (Botanikai Közlemények, XLL, 1944, 85-90.); Lukács Dezső: D. B. V. Emlékezés egy igaz magyar természettudósra születésének századik évfordulója alkalmából (Uj Magyar Muzeum, Kassa, 5., 1944, 35-45.); Soó Rezső: B. V, a legmagyarabb botanikus (1844-1905), (Botanikai Közlemények, XLVI., 1956, 171-175.); Gunda Béla: B. V. és a magyar

etnobotanika (Ethnographia, 82., 1971, 1-13.); Radics Ferenc: Emlékezés B. V.-re (1844-1905), halálának 70. évfordulóján (Studia Botanica Hun- garica, X., 1975, 3-15.); Szinnyei L: 1219-1221.; Gulyás III.: 892-894.; MÁÉ L: 249-253. (Kassai M. Katalin: B. V); MNLIV: 310-311.; UMÉL 847-848. - MNL, UMÉL: téves születésnap: júl. 28.!

Horváth Csaba

Borbély György, tordai ereős (1860. szept. 2. Aranyosrákos - 1930. febr. 8. Zalaegerszeg): tanár, publicista, sportoló, múzeumszervező. - A kolozsvári egy.-en m.- latin szakos közép- isk.-i tanári oklevelet szerzett (1885). Diákkorától kezdve kiemelkedő sportember volt; a Kolozsvári Athlétikai Klubban távgyalogló, az Apa- hida-Kolozsvár közötti verseny győztese (1884). A mo.-i túra-ke- rékpározás megalapítója. Gyalogosan bejárta Mo. nagy részét, kerékpáron eljutott Párizsba

(1889), Turinban meglátogatta Kossuth Lajost; élményeiről cikkekben számolt be. Tanári pályáját Tordán kezdte, majd nyugdíjazásáig a zalaegerszegi gimn.-ban tanított (1896—

1922). Isk.-i munkája mellett jelentős szerepet vállalt a város közéletében; a m. ipart pártoló mozgalmak alapítója, szerkesztette a Magyar Paizs c. hetilapot (1900-1917), kezdeményezte és szervezte Csány László, az 1848. évi forradalom kormánybiztosa szobrának felállítását. Nevéhez fűződik a zalaegerszegi múz. létrehozása; elsőként javasolta az intézmény megalapítását (1898), a gimn. tanári karával együttműködve rendkívül sikeres gyűjtést végzett (1907-től). Mivel a gimn. épülete az I. vh. idején hadikórház volt, a múz.-i anyag a levéltárba, később Keszthelyre, a Balatoni Múz.-ba került, s csak kis része jutott vissza a Göcseji Múz.-ba (1954).

F. m.: Kerékpáron Párizsig és vissza. Úti emlékek (1889; reprint kiad. 1993); Nyelvünk védelme, gyom- lálás a magyar nyelv kertjében. Borbély Sándorral (Vác, 1910); Csány emlékkönyv. Szerk. (Zalaegerszeg, 1906; 2. kiad. uo., 1907); Hajna szerelme (Al- sólendva, 1922); A holtak honáról és a Bujdosó székely (Zalaegerszeg, 1922).