Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bónis

112

avar leletei (Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 1982-83. Szolnok, 1984, 81-160.); A nemzetségi és a törzsi társadalom története Magyarországon. A nép- vándorláskor és a korai középkor története Magyarországon (in: Magyarország története. I. Bp., 1984; 2. kiad. 1987); Javarézkori aranyleleteinkről (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 18., 1986 [1987], 21-81.); Dáciától Erdőelvéig (271-895) - Ma- gyarszláv korszak (895-1162) (in: Erdély rövid története. Bp., 1989, 61-157., 611-617.); A székely kérdés mai állása egy régész-történész szemszögéből (Korunk, n„ 1991. 12., 1529-1556.); I Langobardi in Pannonia (in: 1 Langobardi. Milano, 1990, 14-19., 34—63.); Das Hunnenreich (Stuttgart, 1991); Duna- pentele története (Intercisa Múzeum, Dunaújváros, 1991; 2., bőv. kiad. 1997); Valóság és mitikus torzkép: Attila (Rubicon, IV., 1993. 6., 3-22.); A hunok és nagykirályaik (Bp., 1993); Hunok - Gepidák - Lango- bardok (Magyar őstörténeti könyvtár. 6. Szeged. 1993); A honfoglalás előtti kultúrák és népek (in: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Monográfiája 1. Nyíregyháza, 1993, 63-137.); Az Árpádok korai várairól. 11-12. századi ispáni várak és határvárak (Debrecen, 1995; 2., átd. kiad. 1998); Dienes István, a honfoglalás kor régésze (1929-1995) (in: Tanulmányok, közlemények a honfoglalás emlékére. 896-1996. Nyíregyháza-Szabolcs, 1996, 267-286.); Régészetünk és a honfoglalás. I—II. (Magyar Tudomány, Cili., 1996, 927-936.); A honfoglaló magyarság régészeti hagyatékának társadalomtörténeti tanulságai. A temetők szerkezetének vizsgálata (uo., CIV, 1997.12., 1451-1461.); Az elfelejtett negyedszázad. Baráti emlékek Tamás Istvánról (Árgus IX., 1998. 6., 37-46.); A magyarok és Európa a 9-10. században (História könyvtár. Monográfiák 12. Bp., 2000); Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában (in: Erdély a keresztény magyar királyságban. Erdélyi Tudományos Füzetek 231. Kolozsvár, 2001, 69-97.); Les Huns. Le grand empire barbare d Turope (LV-V siécles) (Errance [Paris], 2002).

írod.: Kovács László: B. I. emlékezete (Magyar Nemzet, 2001. jún. 14., 15.); Fülöp Gyula: Búcsú (Fejér Megyei Hírlap, 2001. jún. 30., 9.); Bálint Csanád-Kubinyi András-Raczky Pál: Búcsú B. I.- tól (Magyar Múzeumok, VIII., 2001. 2., 59-60.); Marton Erzsébet: „És mit szól ehhez a Bóna?" B. I. régész professzor halálára (Múzeumi Hírlevél, XXII., 2001. 7-8.); Csányi Marietta: B. I. emlékére (uo., 245.); Szentpéteri József: B. I. Megemlékezés (Magyar Tudomány, CVÜL, 2001.12., 1499-1502.); Trogmayer Ottó: In memoriam B. I. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Studia Archaeologica, VII.,

2001, 7-8.); Farkas József: B. I. akadémikus halálhírére (A hajdani útimarsall léleksírása) (Ethnica,

111., 2001. 4., 143-144.);. Csorba Csaba: Emlékezés B. I. régészprofesszorra (Honismeret, XXX., 2002.

1., 106-109.); Gömöri János: B. I. és Sopron környéki kutatásai (Soproni Szemle, 56., 2002. 2., 162-164.).

Trogmayer Ottó

Bónis Éva, B., Baranyai Gyuláné (1919. jan.

20. Bp. - 1998. febr. 22. Bp.): régész, múzeumi gyűjteményvezető. - Édesanyja Wallon Emma művészettörténész, testvére Bónis György jogtörténész, férje Baranyai Gyula gordonkaművész, fia Baranyai Zsolt matematikus, blockflöte- művész. - A Pázmány Péter Tudományegy.- en Alföldi András tanítványaként doktorált (1942). A Fővárosi Múz.-ok (ma BTM) Régészeti Int.-ében gyakornok (1940-1943), múz.-i őr (1948-tól), az MNM Régészeti Osztályán a Római Gyűjt, tud.-os munkatársa (1951-1955), a Régészeti Adattár vezetője (1955-1956), tud.-os főmunkatársa (1951-1955), a Római Gyűjt, vezetője (1962-1981). - Kutatási területe a római provinciális régészet, főként a pan- noniai fazekasság és fémművesség egyes területei. Vizsgálta az őslakosság anyagi kultúrájának továbbélését. Disszertációjában összefoglalta és rendszerezte az 1-3. sz.-i pannoniai fazekasság emlékeit, amely a téma első összefoglalása és alapműve. Pályafutása végén a mázas kerámiáról írt összefoglaló tanulmányt. Tud.-os tevékenysége kiterjedt az üvegtárgyakra, a helyi lakosság temetkezési szokásaira, a kocsisírokra, különös tekintettel a halomsíros és a kocsimel- lékletes temetkezésekre. Részt vett a bp.-ta- báni késő vaskori-kelta telep feltárásán (1946-1957), az albertfalvai (1951-1953) és a nagytétényi ásatásokon (1952-1954), feltárta a balatonaligai római telepet (1960). Fontosnak tartotta a tanítást, a régészképzést;

1955-1987 között minden évben szakmai gyakorlatokat tartott és anyagismeretet tanított az ELTE régészhallgatóinak; a Régészeti Tanszék mb. előadója, c. egy.-i docens