Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Boga

106

ELTE (1974-től) és a KLTE (1977-től) c. egy.-i docense. Fő kutatási területe az egyetemes néprajz; elsősorban Óceánia, vmint Indonézia népeinek kultúrájával foglalkozott. A Néprajzi Múz. gyűjt.-eit, vmint több európai múz. törzsi kultúráját képviselő gyűjt.- eket, elsősorban a művészeti törekvéseket kifejező alkotásokat dolgozott fel. Törekedett a Ny-európai egyetemes néprajzi kutatások legfontosabb eredményeinek mo.-i megismertetésére; lefordította és közreadta L. H. Morgan (Az ősi társadalom. Bp., 1961),

J. G. Fraser (Az aranyág. Bp., 1965), vmint K. Birket-Smith (A kultúra ösvényei. Bp., 1969) művét. Mélyrehatóan vizsgálta a társadalom szervezetét, a család és a rokonság rendszereit. Akad.-i doktori értekezésében Morgan életművét dolgozta föl (Lewis Henry Morgan és a XIX. századi evolucionizmus. Bp.,

1982). Több hónapos tanulmányutat tett a Perzsa-öböl menti arab területeken, Indonéziában, vmint Kínában. Tanulmányai, cikkei m. és idegen nyelvű könyvekben, vmint periodikákban jelentek meg. Mind a Néprajzi Múz.-ban, mind külföldön több, főleg etnológiai tárgyú kiáll.-t rendezett. A Népek meséi sorozatban afrikai, dél-afrikai, ausztráliai, óceániai, indonéziai, burmai meséket adott közre. Az Acta Ethnographica szerkesztője (1953-1956), szerkesztőbiz.-i tagja (19561978), felelős szerkesztője (1978-1984), a Néprajzi Értesítő főszerkesztője (1961-től), a Documentatio Ethnographica szerkesztője (1971-től). - A történelem (néprajz) tud.-ok kandidátusa (1962; Művészet Északkelet-Új- Guineában c. értekezésével), doktora (1984). A M. Néprajzi Társaság főtitkára (19551961), alelnöke (1961-től), a párizsi Société des Oceanistets tagja (1962-től).

F. m.: Art in New Guinea. III. Wooden-bowls from the Huon Gulf Region (Néprajzi Értesítő, 37., 1955, 243-256.); Óceánia művészete a Néprajzi Múzeum gyűjteményében (Bp., 1959); New-Guinean style province „Astrolabe-Bay" (in: Opuscula Ethnologica Memoriae Ludovici Bíró Sacra. Bp., 1959, 39-99.); Art in North-East New-Guinea (Bp., 1961); Óceánia művészete (Bp., 1959; angolul: 1959; németül: Würzburg-Wien, 1960; franciául: Paris, 1961; olaszul: Roma, 1962); Mesterségek születése (Bp., 1961); Társadalmak születése (Bp., 1962); Afrika művészete (Bp., 1967; angolul: New York-London, 1968; németül: Leipzig, 1967; lengyelül: Wrodaw,

1968; franciául: Paris, 1969); Data regarding the ethnography of Umboi and the Siassi Island (Northeast New Guinea) (Acta Ethnographica, 18., 1969, 1-3., 187-228.); Indonézia művészete (Bp., 1971; németül: Wien-München, 1972; hollandul: Den Haag, 1971; franciául: Paris, 1972; angolul: Greenwich, USA, 1972; románul: Bucureşti, 1974); Spee- re aus der Astrolabe-Bai (Nordost-Neuguinea) (Abhandlungen und Berichte des Staatlichen Museums für Völkerkunde, Dresden, 34, 507-521.); Messzi népek magyar kutatói. Az egyetemes néprajz magyar előfutárai és művelői. Szerk. (A magyar néprajz klasszikusai. Bp., 1978); Törzsi művészet. I—II. Szerk. Boglár Lajossal (Bp., 1981; németül: 1982). írod.: Tőkei Ferenc: B. T. ravatalánál (Ethnogra- phia, XCIX., 1988. 1.); Hegyesi Beáta: B. T. irodalmi munkássága (Ethnographia, XCIX., 1988. 1.); Sárkány Mihály: B. T., a rokonság kutatója (Ethnographia, CIX., 1998,345-352.); Vargyas Gábor: B. T., az Óceánia-kutató (Ethnographia, CIX., 1998,353-378.); MÉL IV: 104-105.; MÚL: 62.; RÚL III.: 206.

Kodolányi János, ifj.

Boga Lajos (1885. nov. 30. Marosvásárhely -1956. febr. 21. Marosvásárhely): biológus, tanár, iskolaigazgató, múzeumőr, múzeumi igazgató-választmányi tag. - A kolozsvári egy.-en tanult (1904-1908), közép- isk.-i tanári (1914), majd doktori oklevelet szerzett (1918). A kolozsvári egy.-en Apáthy István int.-ében tanársegéd (1906-tól), a kolozsvári városi polgári fiúisk. (1908-1909), uo. a női keresk. szaktanf. tanára (19111919). A ref. teológiai kar tanárképző int.- ében állatrendszertant tanított (1920-1921), a kolozsvári polgári isk.-i tanárképző főisk. r. tanára (1920-1925; a főisk. bezárásáig). Az Erdélyi Múz.-Egyesület Allattárának segédőre (1910-től), őre (1920-1925). A kolozsvári Renner Testvérek és Tsa Bőrgyár Rt. tisztviselője (1924); mikrotechnikai bőrvizsgálatokat végzett. A Csíkszeredái r. k. főgimn. tanára (1925-től), a székelyudvarhelyi r. k. főgimn. ig.-ja (1936-tól). A Székely Nemzeti Múz. állattani és őslénytani gyűjt.-eit rendezte (1928-1929). A Csutak Vilmos igazgatta sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. tanára (1932-1936), közben részt vett az ugyancsak Csutak vezette Székely Nemzeti Múz. munkájában. Két erősdi őslénytani kiszálláson volt (Csutakkal és Balogh Ernővel,