Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
97 Bielz Irod.: Trausch, J.: Schriftsteller-Lexikon (Kronstadt, I. 1868, 133.; III. 1871, 557.); Magyar Tudományos Akadémia Almanach (Bp., 1874, 155.); Capesius, Josef: Eduard Albert Bielz (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften in Hermannstadt. 1899, 1-24.; bibl.-val); Csíki Ernő: B. E. A. emlékezete (bibliográfiával) (Rovartani Lapok, 1898); Szinnyei I.: 1052-1053.; Gulyás m.: 294-295.; Révai III.: 292.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993, 52.); MÉL I.: 212.; MNLII.: 824.; ÚMÉLI.: 729. Miklósi-Sikes Csaba, Szekeres Miklós Bielz Gyula (Julius) (1884. márc. 18. Orlát - 1958. jún. 9. Nagyszeben): újságíró, művészettörténész, etnográfus. - Kecskeméten, Kolozsváron, Berlinben és Münchenben jogi tanulmányokat folytatott, jogtud.-i doktori oklevelet szerzett (1907), majd ügyvédi vizsgát tett. A bécsi Legfelsőbb Bíróság főtanácsosa (1908- 1918), később nagyszebeni ügyvéd. A Romániai Német Népcsoportok elnevezésű Kulturális Tanács elnöke, a Romániai Színházbarátok Egyesület elnöke, a Brukenthal Múz. elnöke, a múz.-i kiadványok felelőse, a Brukenthal Múz. Néprajzi és Történelmi Osztályának vezetője. A Román Akad. Művészettörténeti Int.-ének tud.-os munkatársa (1950-től). Főként az erdélyi szászok népművészetével, néprajzával és az erdélyi grafikával foglalkozott. Számos művészettörténeti és néprajzi munkája jelent meg német és román nyelven. F. m.: Führer durch die Volkskundliche Sammlung des Br. Brukenthalischen Museums (Hermannstadt, 1928); Porträtkatalog der Siebenbürger Sachsen (Hamburg-Hermannstadt, 1936); Schrifttum zur Kunst in Siebenbürgen (Craiova, 1943); Die sächsische Goldschmiedekunst Siebenbürgens (Bucureşti, 1957); Die Volkstracht der Siebenbürger Sachsen (Bucureşti, 1957); Ein Hermannstädter Malerkreis um 1850 (Forschungen zur Volks- und Landeskunde, 1970). írod.: Gulyás III.: 295.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993,52-53.); ÚMÉL I.: 729-730. Miklósi-Sikes Csaba Bielz Mihály (Michael) (1787. máj. 10. Berethalom -1866. okt. 27. Nagyszeben): ev. lelkész, litográfus, természetkutató, múzeumalapító. - Fia Bielz Eduard Albert jogász, statisztikus, biológus. - Medgyesen, Nagyszebenben és Kolozsváron tanult, teológiát végzett. Berethal- mon tanított, egyben az erdélyi ev. superintendens (püspök) titkára (1811-1813), majd Szászújfalú (Neudorf) lelkésze (1814- 1821). Itt ismerkedett meg a kőnyomdászat újszerű technikájával, s egyévi kísérletezés után, Albrich Károllyal és Neubaer Ferenccel együtt, Nagyszebenben üzembe helyezte Erdély első litográfiáját (1822), ahol főképpen bányászati térképeket, portrékat és tájképrajzokat sokszorosítottak. Többekkel együtt megalapította a Transsylvania periodische Zeitschrift für Landeskunde c. hetilapot (1833).' Természettud.-okkal is foglalkozott, elsősorban geológiai kutatásokat végzett, ill. az erdélyi csiga- és kagylófaunát tanulmányozta. Úttörő munkát végzett Erdély puhatestű-fau- nájának kutatásában; a témában elsőként jelentetett meg összefoglaló tanulmányt. Eredményeiről német nyelvű szaklapokban számolt be. A Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften zu Hermannstadt nevű természettud.-i társaság alapítója (1848), vezetője (1848-1854), majd - látásának elvesztése után - örökös elnöke (1854—1866). Vezetése alatt jött létre a társaság első muzeális gyűjt.-e (1849), s adták ki a társaság szaklapját is (Verhandlungen und Mitteilungen). Áldásos munkája indította el azt a folyamatot, amely a Nagyszebeni Természettud.-i Múz. megalapításához vezetett, amely 1894-től az erre a célra tervezett épületben működik. F. m.: Anleitung zum Gebrauche beweglicher Buchstaben (Hermannstadt, 1824); Carte speciale de la Vallachie (Landkarte in vier Blättern. Hermannstadt, 1832); Beiträge zur geologisch-geognos- tischen Kenntniss von Siebenbürgen (Transsilvania, 1833); Castrum doloris der Saschs. Nation für Franz 1. (1835); Elementarformenlehre, Beiträge zur Begründung des Unterrichts Schreiben und Lesen (Her- mannstadt, 1840); Verzeichnis der Land- und Süss-