Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bertalan 94 használták az állandó kiáll, bővítésére. Az 1956-ban újabb károkat szenvedett épület- együttes templomi részének ideiglenes lefedését csak az 1970-es évek elejére sikerült elérnie. Közben vezetésével a gyűjt, is jelentősen gyarapodott; a városképi ábrázolások, a fotótári állomány számottevő növekedése mellett az addig csak néhány darabbal létező tárgycsoportok is igazi gyűjt.-ekké váltak; pl. az Építészeti Múz. megalakulásáig az országban egyedülállónak tekinthető építészeti tervtár és az ugyancsak hosszú ideig unikumnak számító ipartörténeti gyűjt. Élete fő feladatának az MNG alapításakor anyagától megfosztott és megszüntetett Fővárosi Képtár újraélesztését, ill. egy újabb jelentős képzőművészeti gyűjt, létrehozását tekintette. Kiváló diplomáciai érzékkel használta ki a korabeli fővárosi vezetők egyéni ambícióit, vmint testületi tekintélyük helyreállítását, ill. erősítését célzó szándékaikat. Bp. Főváros Tanácsa 1959-ben (165. sz. határozat) elrendelte egy fővárosi vonatkozású, jelenkori tárgyú képzőművészeti gyűjt, létrehozását, s ezzel egyidejűleg a „felszabadulás közelgő évfordulója" alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdetett meg. ~ és az MNG munkatársai a pályázatra beérkezett művek közül válogatott 88 műből, s a még bekért 372 műtárgyból rendezték meg A felszabadult Budapest művészete c. kiáll.-t (MNG, 1960). A tárlat anyagának egy - általa színvonalasnak ítélt — részét a múz. számára megszerezve, már múz.-i tulajdonban lévő alkotásokkal bővítve, a Kiscelli Múz. épületében megnyitotta az első kortárs képzőművészeti bemutatót (1960). A Budapesti Képzőművészeti Gyűjtemény helyzete és fejlesztési terve c. beadványában a gyűjt, fő feladatául Bp. mindenkori szellemi és művészeti arculatának megjelenítését tűzte ki, ami azonban - meggyőződése szerint - csak önálló esztétikai értékkel bíró művek gyűjtésével valósítható meg. Támogatást szerzett történeti anyag vásárlására is. Kitűnő kapcsolatokat épített ki, és ápolt a még élő idősebb mesterekkel, a már elhunytak családjaival, magángyűjtőkkel vagy azok örököseivel. Jól ismerte a fiatalabb generációhoz tartozó alkotókat is, s biztos érzékkel jelölte meg többek között Csernus Tibor és Kondor Béla műveit, mint amelyeket a múz.-nak okvetlenül gyűjtenie kell. Vezetésével alakult ki és gazdagodott évek hosszú során át a Képzőművészeti Gyűjt, a 20. sz. szinte valamennyi jelentős m. művészének - Csók Istvántól és Fe- renczy Károly tói Barcsay Jenőig, Kondor Béláig, vagy Medgyessy Ferenctől Vilt Tiborig és Schaár Erzsébetig - alkotásaival. A gyűjt, hivatalos elnevezése 1989/90-től BTM Fővárosi Képtára lett. - A Régészeti és Művészet- történeti Társulat, a M. Képzőművészek Szövetsége és a Művészeti Alap tagja. Az Állami Lektorátus és a Képzőművészeti Alap szaklektora. Több - elsősorban Bp. történetével foglalkozó - kiadvány szerkesztője, ill. képszerkesztője. - Pasteiner Gyulaemlékérem (1942), Petőfi-plakett (1949), Munkácsy Mihály-díj (II. fokozat, 1970). Főbb kiáll.-rendezései: Budapest 1686-1849. Seen- ger Ervinnel, B. Supka Magdolnával (Kiscelli Múz., 1951; átrendezve: 1957); Arany Oroszlán patika (Kiscelli Múz., 1952; átrendezve: 1957, 1962); Budapesti városkép ábrázolások a XIX. század második felében (Kiscelli Múz., 1953; átrendezve: 1957); Műemléki- és épületszobrászat a XVIII, században és a XIX. század első felében. Seenger Ervinnel (Kiscelli Múz., 1953; átrendezve: 1957); Budapest hidjai (Kiscelli Múz., 1956); Budapest művészete (Kiscelli Múz., 1961; átrendezve: 1962, 1968, 1972); Budapest 1686-1873. Nagy Lajossal, Seenger Ervinnel (Kiscelli Múz., 1962; átrendezve: 1968); A század- forduló emlékműszobrászata, falkép-festészete és építészeti tervei. Cifka Péternével, Tőkei Ferencnével (Kiscelli Múz., 1962); Fővárosunk 1000 éve. Újkori rész. Cifka Péternével, Tőkei Ferencnével (Budavári Palota, 1968); Bernáth Aurél gyűjteményes kiállítása (Budavári Palota, 1972); Martyn Ferenc élet- mű-kiáll.-a (Budavári Palota, 1978; Ferenczy Múz., Szentendre, 1978); Pátzay Pál - Szőnyi István - Bernáth Aurél kiáll.-a (Bp. Galéria Lajos utcai kiállítóháza, 1982). F. m.: írásai: Az Óbuda-Kiscelli Trinitárius kolostor és templom (Bp.-i Kir. M. Pázmány Péter Tudomány- egy. Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézet dolgozatai 74. Bp., 1942); Dürer (1471-1528) (Bp., 1953); Pest a reformkor és szabadságharc idején (Bp., 1956); A régi Pest (Bp., 1956); A Kiscelli Múzeum. Nagy Lajossal, Seenger Ervinnel (Emlékek Budapest múltjából. BTM, Bp., 1962); Budapester Bilder, Strassen und Menschen 1700-1945. (Wiener Sezession). Einleitung (BTM, Bp., 1976); Színek varázsa. Domanovszky Endre gobelinjei (Bp., 1977).
