Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Benő 84 rője (pl. bevezette a bányavirág, vasvirág, porcellánföld elnevezéseket). Kertjében saskeselyűt és egyéb állatokat tartott, amelyeket közszemlére is bocsátott; bizonyára ez volt az első isk.-i állatkert. Természetrajzi, elsősorban ásvány- és földtani gyűjt.-éből hozta létre a koll. természetrajzi múz.-át (1796) Rerum Naturalium Museum vagy Raritatum et Rerum Naturalium Museum néven, amelynek eredeti, induló kéziratos leltára a nagyenyedi Bethlen Koll. nagykönyvtárának tulajdona. A gyűjt.-t a köz számára is megnyitotta (1796-tól), így az első nyilvános hazai természetrajzi múz.-nak tekinthető. Az isk.-i ásványgyűjt. állítólag 6000 db-jából 2500 db-ot gyűjtött, 860 db-ot elődje, Galambos Mihály hagyatékából vásárolt, 2000 db- ot gr. Bethlen Gergely ajándékozott, 440 db- ot az isk. vásárolt. A múz. anyagának nagy része az 1848-1849. évi szabadságharc idején, amikor a románok felgyújtották Nagy- enyedet, elpusztult, megmaradt darabjai szétszóródtak, ma már egyetlen példánya sem azonosítható. - A jénai Természettud.-i Társaság (1796), majd az Ásványtani Társaság 1. tagja (1798). F. m.: Werner Ábrahám Urnák a' Köveknek és Értzeknek Külső Megesmértető Jegyeikről írott szép, és igen hasznos könyvetskéje, mellyet, Hazájának, és a Tanuló Ifjúságnak, lehető Hasznára Magyarra fordított és a két Magyar Hazabeli, s más Idegen Kö 's Értz Nemekkel-is, a' Példákban megbővített (Kolozsvár, 1784); Magyar Mimeralogia az az a' Kövek' s Értzek' Tudománya Melly a' Természet Harmadik Országának gazdag, és szükséges, öt Szakaszbeli Javainak rövid, és Rendelvaló Le-irásátfoglalja magában, mellyel a’Magyar Nyelven a' Szép Tudományokat fel-segiteni igyekező Elmével, a' Köz' haszonra kíván Hazájának kedveskedni (Kolozsvár, 1786); A keresztény szeretetnek egyik nevezetes emlékezetű oszlopa (Kolozsvár, 1787); Parnassusi Idő Tőtes. 1794. Hatodik darab. Egy kis hazabéli utazás. Némely bányászatoknak Le-irása, és a' Leg-ujjab Mineralog. Systemainak Laistroma. III. részekben (Kolozsvár, 1794); Magyar geográfia (Kolozsvár, 1801-1802). írod.: Koch Sándor: B. F. (1745-1816), az első magyar nyelvű ásványtanok szerzője (Földtani Közlöny, 97., 1967, 111-112.); Csiky Gábor: B. F. tudomány- és művelődéstörténeti jelentősége (Földtani Közlöny, 98., 1968, 271-276.); Vita Zsigmond.: B. F. élete és munkássága (in: B. F.: Magyar Mineralogia... Hasonmás kiad. Szerk. Szakáll Sándor, Weiszburg Tamás. Bp., 1986, XII-XXXI.); Weisz- burg Tamás: B. F. ásványtani munkássága (Földtudományi Tudománytörténeti Évkönyv 11. Bp., 1988); Varga Árpád: B. F. (Erdélyi Múzeum, 55., 1993, 20-40.); Szinnyei I.: 359-360.; MTL: 170-171. Györfi Dénes, Szendrei Géza Benő Menyhért (1900. máj. 8. Zemplén- agárd - 1990. júl. 31. Bp.): orvos, fogorvos, mecénás. - A pesti tudományegy.-en orvosi, fogorvosi diplomát szerzett. Feleségével, Pachinger Hildával közösen írt, 1987. ápr. 23-án kelt végrendeletében minden vagyonát a Sárospataki Ref. Koll-nak ajándékozta. A felbecsülhetetlen értékű, 667 egységből álló porcelángyűjt. sevres-i, meisseni, bécsi, berlini, frankenthali, ludwigsburgi, nymphen- burgi, herendi, telkibányai üzemek 18-19. sz.-i remekműveit tartalmazza, írod.: Szentimrei Mihály megnyitó beszéde a porcelán kiállítás alkalmával. Sárospatak, 1992. június 26. (kézirat, Sárospatak, Nagykönyvtár); Po- csainé Eperjesi Eszter: Európai porcelánok a 18-19. századból (kézirat, Sárospatak, Ref. Koll. Múz.-a). Pocsainé Eperjesi Eszter Benoschofsky Ilona (1913. febr. 19. Bp. 1997. jan. 14. Bp.): pszichológus, múzeumigazgató. - Testvére Benoschofsky Imre (1903-1970) főrabbi, több budai hitközség szellemi vezetője, később a Rabbiszeminárium tanára, majd orsz. főrabbihelyettes. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en pszichológiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1935). Bp.-en könyvtárosként dolgozott, s az akkoriban egyre fokozódó politikai antiszemitizmus ellentételezéseként igyekezett minél többet tevékenykedni a zsidó kulturális és tud.-os életben. Különösen szívesen foglalkozott az óvodáskorú gyerekek gondolkodásmódjának kialakításával, formálásával. Gyakran bejárt az 1916 jan.-jában megnyílt Zsidó Múz- ba tanulni, közben alaposan megismerte annak gyűjt.-ét. A múz. kiállított anyaga 1929-ig volt látható egy kisméretű lakásban; ekkor ládákba csomagolták, és egy isk. raktárában őrizték addig, amíg át nem szállíthatták a múz. ma is álló, időközben felépített végleges termeibe. ~ baráti viszonyt alakított ki az intézmény ig.- jával, Naményi Ernővel és az ugyancsak ott
