Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Zs
Zsivny 982 látogatta. Hazatérve Cserépfalun rektor, majd a pataki Ref. Koll. Tanítóképezdéjének, később Gimn.-ának tanára. Részt vett a tanügyi reform kidolgozásában; Népiskolai Tanterv (1857) c. pályamunkájával első díjat nyert. Sárospatak város képviselő-testületének tagja, Zemplén vm. biz.-i tagja. - A Fizikai Múz. élére Molnár István utódaként nevezték ki; tevékenysége során több ezer forintott fordítottak a múz. gyarapítására. A múz.-ból kivált Természetrajzi Gyűjt, anyagának egy részét a Szépészeti Műgyűjt.-nyel egyesítve létrehozták a Szépészeti és Műrégészeti Múz- ot; a gyűjt. 1878-ig a koll. tornyos keresztépületében, a Csengettyű-soron kapott helyet. F. m.: Protestáns Népiskolai Tanterv (Pápa, 1859); Természettan alapvonalai, tekintettel a vegytanra, tan- módszerűleg előadva (Sárospatak, 1861); Mértan népiskolai tanítók és tanítójelöltek számára (Sárospatak, 1861); Mértan a gimnáziumok 1-4. osztálya számára (Sárospatak, 1865); Természettan az elemi népiskolák számára (Sárospatak, 1884). írod.: Ifj. Oláh István: Zs. I. (Sárospataki Ifjúsági Közlöny, 1891, 1-3.); Makiári Pap Miklós: Zs. I. emlékezete (Sárospataki Lapok, 1892,811.); Szent- imrei Mihály: A Kollégium tudományos gyűjteményei (in: A Sárospataki Református Kollégium. Bp., 1981, 290.); Szinnyei XIV: 1944. Kiss Endre József Zsivny Viktor (1886. nov. 30. Bp. - 1953. okt. 14. Bp.): vegyészmérnök, mineralógus, múzeumi tárvezető. - A bp.-i Műegy.-en vegyészmérnöki oklevelet szerzett (1908). Uo. Schuller Alajos professzor mellett tanársegéd (1908-tól), az MNM Ásvány-Őslénytárának kémiai laboratóriumában vegyész (1912-től). Zi- mányi Károly osztályig. nyugalomba vonulása után a tár vezetője (1932-től), múz.-i ig. címmel (1942-1943/44 fordulója; nyugalomba vonulásáig). Kapcsolatát az Ásványtárral haláláig fenntartotta, tud.-os kutatóként, ill. külső munkatársként dolgozott tovább. Mint vegyész elsősorban ásványkémiai vizsgálatokat és kutatásokat végzett, de a kristálymorfológia terén is ért el eredményeket. Bejárta Ausztria, Németo., Belgium, Olaszo., Franciao., Spanyolo., Norvégia, Finno. és Afrika különböző részeit; útjain ásvány-, kőzet- és földtani megfigyeléseket tett, egyúttal értékes ásványokkal és kőzetekkel gyarapította a tár gyűjt.-ét. Külföldi utazásairól írt, népszerű cikkeit saját, híresen szép fényképfelvételeivel illusztrálta. 30, eredeti vizsgálaton alapuló tanulmányt és 28 népszerűsítő cikket írt. Két új ásványt írt le, a parajamesonitot Kisbányáról és a klebelsbergitet Felsőbányáról. F. m.: Klebelsbergit, egy új ásvány Felsőbányáról (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 46., 1929,19-26.); Veszelyit Vaskőről (uo., 48., 1931, 331-338.); Berhierit von Kisbánya (Komitat Szatmári. Zombory L.-lel (uo., 51., 1934, 506-512.); Para- jamesonit, ein neues Mineral von Kisbánya. Náray- Szabó Istvánnal (Schweizerische Mineralogische und Petrologische Mitteilungen, 27., 1947, 183-189.). Irod.: Tokody László: Zs. V. emlékezete (Földtani Közlöny, 84., 1954,178-179.). Embey-Isztin Antal Zsoldos Benő; ered. (1863-ig) Lechner (1847. okt. 27. Dunaalmás - 1919. jún. 24. Sárospatak): tanár, levéltáros, klasszika-filológus. - A főisk. bölcsészeti és teológiai tagozatát (1868-1871) Sárospatakon végezte. A pataki gimn. helyettes (1871-től), majd r. tanára (1873- tól). Rendes tanári pályájának megkezdése előtt két szemeszteren át a bp.-i tudományegy. bölcsészeti karán görög, latin és m. nyelvészetet hallgatott. Kolozsvárott tett tanári szakvizsgát (1878). Sárospatakon a klasszikus nyelveket tanította nyugdíjba vonulásáig (1910). Tanári munkája mellett múz.-i és levéltári munkát is végzett a koll.- ban. Rendezte az éremgyűjt.-t (1888-1890) és az egyesített koll.-i-egyházker.-i levéltárat (1890-1910); 5046 db érmet és 85 349 db okmányt vett lajstromba. Jelentős volt műfordítói tevékenysége is, a Sárospataki Lapokban több tanügyi cikket publikált. A Pallas Nagy Lexikona munkatársa.
