Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
139 Bünker tője. Szombathely, 1930, 33-40.); Kiss Gábor- Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei (1872-1942) (Vasi Szemle, 45., 1991, 411-412.); Szinnyei I.: 1418-1419.; Gulyás IV.: 270-271.; MKL II.: 117.; RÚL III.: 790-791. Kiss Gábor Buza János (1848. ápr. 29. Szentistvánbak- sa - 1912. aug. 9. Sárospatak): tanár, gyűjteményőr. - A pesti tudományegy. Bölcsészeti Karán természetrajzi tantárgyakat hallgatott (1870-től); az első év végén fölvették a középisk.-i tanárképző r. tagjai közé. Sárospatakon a gimn. tanára (1872-től). A Természetrajzi Gyűjt. őre (1873-1910); ~ vette állományba - a M. Természettud.-i Társaság adományaként - Herman Ottó pókgyűjt.-ének fölös példányait, 35 mo.-i pókfajtát. Szorgos munkája a múz. Természetrajzi Gyűjt.-ének állományát 6879 egységre növelte. A sárospataki városi képviselő-testület tagja (1891-től). A sárospataki ref. egyházközség presbitere (1889— 1895), főgondnoka (1895-től haláláig). Az Alsózempléni Ref. Egyházm. Tanügyi Biz.- ának egyik elnöke (1907-től). A gimn. ig.-ja (1880). F. m.: Kultivált növények betegségei (Bp., 1879); Növénytan. Középiskola 5. osztálya részére (Sárospatak, 1882); Állattan (Sárospatak, 1888); Az állatok és növények fontosabb életműködései. Olvasmányok a nép részére (kézirat, Sárospatak, Nagykönyvtár); Az állatok szaporodása (kézirat, Sárospatak, Nagykönyvtár). írod.: A Kollégium Tudományos Gyűjteményei, (in: A Sárospataki Református Kollégium. Bp., 1981, 292.); Szinnyei I.: 1429-1430.; Gulyás IV.: 311. Sipos István Búzás László (1907. nov. 13. Bp. - 1993. jan. 6. Makó): tanár, helytörténész. - A Pázmány Péter Tudományegy. földrajz-történelem szakán tanult (1927-1929, 1942-1944), szaktanítói képesítést (1948), az ELTE BTK-n történelem szakos középisk.-i tanári oki. szerzett (1953-1955). Makón a Ref. Polg. Fiúisk. (1944-1948), a Szent István téri Ált. Isk. szaktanítója (1949-1952), közben az isk. ig.-ja (1951), a makói gimn. tanára (1952- 1968), közben részfoglalkozásban a makói múz. ig.-ja (1953. dec. 17.-1955. dec. 31.), a József Attila Gimn. részfoglalkozású adminisztrátora. Makó történetével, sajtóbibliográfiával fogl. - Makó Városért kitüntetés (1990). F. m.: Makó első történetírója (Csongrád Megyei Hírlap, 1961. dec. 10.); Kossuth Lajos Makón (A Makói Múzeumi Baráti Kör Értesítője, 1965, 3., 18-20.); Makói hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1870-1970 (Makó, 1972); Makói sajtó 1870-1918 (Makói Honismereti Híradó, 1989, 1, 9-11.); Makói sajtó 1918- 1972 (Makói Honismereti Híradó, 1990. 1., 2-3.); Makó utcanevei. Tóth Ferenccel (Makó, 1992). írod.: Tóth Ferenc: Elhunyt B. L. (Délvilág, 1993. jan. 7., 8.); Halmágyi Pál: In memoriam B. L. (Reggeli Délvilág, 1993. febr. 6.). Bodrits István Bünker János Rajnárd (Johann Reinhard) (1863. ápr. 25. Seebach, Ausztria - 1914. nov. 13. Sopron): tanító, etnográfus, múzeumi főőr. - Svájci származású ev. család sarja. Felsőlövőn, a tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett (1881). Az akkor Mo.-hoz tartozó település isk.-jában sajátította el a m. nyelvet, később a m. állampolgárságot is megszerezte. Lékán az Eltz (1882-1884), Sopronban a Lenek családnál nevelő (1884-1891), a soproni ev. isk.-ban (1890-1914), egyidejűleg a tiszti leánynevelő int.-ben rajzot és kézimunkát tanított (1892-1914). Közben Lipcsében kézügyességi tanf.-ot végzett (1891), majd Sopronban a slöjd (kézügyességi gyakorlatok) oktatására nyert képesítést. A néprajzi kutatómunka, ezen belül főként a ház- és településkutatás érdekelte. Tud.-os kapcsolatait a bécsi Rudolf Mehringer profesz- szor körül szerveződött csoporttal építette ki. Sopronban a millennium évében (1896) egyesített Sopron vm.-i és városi múz. főőre; nagy érdemeket szerzett abban, hogy az akkori városházán rendezett kiáll.-on (1901) a soproni polgári kultúrát bemutató szoba mellett m., német és horvát falvak egy-egy lakószobáját és konyháját is berendezték. Az 1907-ben megvásárolt önálló múzeum- épületben - szisztematikus néprajzi gyűjtőmunkája eredményeképpen - külön néprajzi gyűjt.-t rendezett be. Az egyes mestersé