Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
I. Előzmények, 1987-1989. (1-15. sz.)
L ELŐZMÉNYEK 1987. 1. Kell egy egyesület! Kell-e egyesület? Bizonyára sokan értesültek róla - az MH-ban is hírét adtuk hogy a magyar levéltárak munkatársai az elmúlt év őszén önálló egyesületet alapítottak. (Korábban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete egyik szekciójaként működtek.) így a magyarországi közgyűjtemény-típusok közül már kettőnek működik önálló társadalmi szervezete. A múzeumi területnek (még) nem. Felvetődik a kérdés: vajon van-e nekünk is szükségünk erre? Annak idején a levéltárosok sem voltak erről mindnyájan meggyőződve. Szakmai lapjukban egy éven át folyt a vita. A hozzászólások jórésze már a leendő egyesület tevékenységi körének meghatározásával is foglalkozott. Nyilván nem volna érdektelen a társterületen lezajlott eszmecserét, annak érvrendszerét nekünk is megismerni, tanulmányozni. De még fontosabb a mi saját területünkön számot vetni azzal: miben segíthetné elő a múzeumi munkatársak tevékenységét, a magyar múzeumügy előbbrevitelét egy önálló társadalmi szervezet létrehozása? A MÚZEUMI IIÍRLEVÉL-ben szívesen adnánk helyet a kérdéssel kapcsolatos hozzászólásoknak. (MÚZEUMI HÍRLEVÉL VIII. évf. 2. sz., 1987. február.) 2. Kell-e Egyesület? A Múzeumi Hírlevél 1987. évi februári számában Éri István feltette a kérdést, hogy a Levéltári Egyesület után szükséges-e a Múzeumi Egyesület megalakítása. A könyvtár, a levéltár anyagában egységes profilú, a múzeumok szinte annyi szakágat képviselnek, mint a szaktudományok. Ezért érthető, hogy 1878-tól működik a Régészeti, Művészettörténeti Társulat, 1889-től a Numizmatikai Társulat, amely 1968-ban önálló társulattá vált, de ugyanakkor megszületett az Éremgyűjtők Egyesülete. De nemcsak a humán tárgyakban alakultak ki a társulatok, folyamatosan működik az Antropológiai Társulat, a különböző nevek alatt futó Zoológiái, Botanikai, Paleontológiái Társulatok is, illetve a METESZ-ben működő önálló szakosztályok. A levéltárak a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik szekciójaként működtek, de 1960-tól kezdve a Közalkalmazottak Szakszervezete mellett, azok anyagi támogatásával működtettek egy Nemzetközi Szemináriumot, amely kiadványokat adott ki, elvi kérdéseket fogalmazott meg. Érthető a szakszervezet érdeklődése, hiszen a levéltár igazgatási funkciót is ellát az állami anyakönyvvezetés előtti időből, és országosan gazdája az irattározásnak.. Ha végignézem a legismertebb múzeumi társulatokat, többszöri vérátömlesztés után akadémiai támogatással működnek. Tagságuk 3-500 között mozog, és kb. 50%-os a tagdíjfizetési morál. Értelmük elsősorban abban van, hogy folyóiratukat az Akadémiával együtt jelentetik meg, akadémiai költségen. Tagjai zömében szakemberek, legfeljebb 10% az érdeklődő, a gyűjtő, a dilettáns kutató. Hasznosak a vándorgyűléseik, de előadássorozatuk gyenge, erőltetett, ad hoc jellegű. A társulatok teljesen elszigetelődtek, és így pl. alig van kapcsolat a Magyar Történelmi Társulat, a Régészeti-, Művészettörténeti-, Numizmatikai-, Néprajzi Társulatok között, pedig valamennyien történeti stúdiumok a maguk sajátos módszerével. Ha igaz, már pedig igaz, hogy a jövő a multidiszciplináris kutatás, bemutatás, akkor integrálni kell, és ezt az integrációt a múzeumi egyesület megvalósíthatja. Értelme csak akkor lesz, ha az integráció mellett bizonyos érdekvédelmet is ellát. A Múzeumi Tanácsnak erre egyre kevesebb a lehetősége, mert javaslataira egyre kevésbé tart igényt a minisztérium. Működése folyamatosan lefelé megy, sőt agonizál. Hasonló a helyzet folyóiratával, a Múzeumi Közleményekkel. Tájékoztató szerepét átvette a Múzeumi Hírlevél. Az érdekvédelem az egyesületben nagyobb lehet, mint a társulatokban, mert egységes tömbként léphet fel, és határozatai jobban fogják kötni a főhatóságot, illetve a szakszervezetet. Az egyesületnek önmagát kell fenntartania, és csak akkor van értelme, ha az önkéntesség elvét megtartva, a szakma a létét szükségesnek ítéli meg. Lehet még gazdasági előnye is, mert a jelen költségvetési rendszer és mellette egy újabb lehetőség, hogy annak 7
