Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
V. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1992. első félévi működése (57-63. sz.)
kezdetben csak 100.-Ft-ot tartana szerencsésnek. A többség viszont a mininum 200.-Ft-os évi tagdíj elfogadását javasolná a közgyűlésnek. Elhangzott az a javaslat is, hogy a PT hozzon létre alapítványt, amelyből a múzeumi szakmai munkacsoportok munkáját támogatná elsősorban. Viga Gyula annak a véleményének adott hangot, hogy egyáltalán nem ugyanaz a helyzet, mint a PT megalakulásakor. így a feladatok meghatározásánál sem lehet ugyanaz a kiindulási alap. Sajnos nem érvényesült a remélt cél, hogy a PT beleszólhat a nagy dolgokba, a jelentős szakmai döntésekbe. Tehát mindenképpen újra kell gondolni a teendőket, a feladatok fontossági sorrendjét. A továbbszer- vezést szélesebb körre kellene kiterjeszteni: a belső kör a szakembergárdából, míg egy külső kör a műgyűjtők, műpártolók, potenciális mecénások közül kerülhet ki. Véleménye szerint már nem az érdekvédelem a legfontosabb, hanem az anyagi és erkölcsi támogatás megszerzése. Sürgős a tagság tájékoztatása a PT működéséről, terveiről, programjáról, különben azt is hihetik, hogy már nem létezik. Ez utóbbi véleményhez többen csatlakoztak: folyamatosan tájékoztatni kell a tagokat és minél több szakmai összejöveltelt szervezni számukra. Tragikus az a helyzet, - vélekedett Bezzeg Mária - hogy nincsenek szakmai fórumok, sem összejövetelek, sem szakmai lapok, ahol a kollégák megismerhetik egymás problémáit, ütköztethetik véleményüket egyes szakmai kérdésekben. Ide kapcsolódott az informálás megoldásának kérdése is. Több ötlet is felmerült, pl. floppy-újság készítése, vagyis lemezen továbbítani a híreket, nagyobb sajtónyilvánosságot szerezni a PT-nek. Egyetértés született abban, hogy az elnökség tagjai keressék meg a Múzeumi Hírlevél szerkesztőségét annak érdekében, hogy a MH rendszeresen adjon helyt a PT híreinek. Itt hangzott el az a meghívás, amelyet Born Miklósné, a múzeumi sajtókávéház házigazdája ajánlott fel, miszerint egy alkalommal jelenjen meg a PT ezen a fórumon és mutatkozzon be a kollégáknak, ill. a sajtó képviselőinek. Végezetül megállapodás született arról, hogy június elejére össze kell hívni a küldöttközgyűlést. Ennek előkészítése érdekében a kibővített választmány áprilisban újra összeül. A további tagtoborzáshoz a választmányi tagok vállalták, hogy terjesztik a PT felhívását és programját, a szakmai csoportok szervezéséhez szükséges kérdőíveket legalább a maguk környezetében. Ezt a dokumentum csomagot egy levél kíséretében megkapják az országos és megyei múzeumok igazgatói is. A PT ideiglenes választmánya ajánlatot tesz a Múzeumi Közlemények újraindítására, vagyis a folyóirat kézbevételére. Legutolsó napirendi pontként az ideiglenes elnökség javaslatot tett a Noszvajon megrendezésre kerülő holland-magyar múzeumi konferenciára delegált PT tagok személyére. E szerint: Szcntléleky Tihamér, Urbach Zsuzsa, Vámos Éva valamint kettős delegáltként Bezzeg Mária kapott felhatalmazást a részvételre. A konferencia témája a múzeumi törvénykezés kérdései, a múzeumok/műtárgyak tulajdonlásának problémái és a „Deltaplan” nevű műtárgyvédelmi program. A résztvevők költségét a FF fedezi. Budapest, 1992. március 4. Az emlékeztetőt készítette: Simon Mária Ellenjegyezte: Darkó Jenő 60. FELHÍVÁS A MAGYAR MÚZEUMOK SZAKALKALMAZOTTAIHOZ A magyar múzeumokra, a múzeumi munkatársakra és vezetőikre - akárcsak az ország társadalmára, különféle intézményeire - a bekövetkezett változások új, nem mindig könnyű feladatokat rónak. A múzeumi hálózatban mutatkozó gazdasági, szervezeti nehézségek átmeneti jellegűnek tűnnek ugyan, de hatással lesznek egy újfajta múzeumi koncepció megfogalmazására, méginkább megvalósítására. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttekor a múzeumi szakalkalmazottak szakmai érdekképviseletét kívánta felvállalni. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy számos, esetenként már évtizedek óta megoldatlan vagy megújításra váró problémát részben vagy egészben éppen a szakma képviselőinek kell újrafogalmazva, módosítva elfogadásra, megvalósításra ajánlani, nemegyszer azok bevezetését kikövetelve. A szakma érdekvédelme tehát elsősorban a megváltozott, megváltoztatandó működési feltételekhez illeszkedő, kisebb-nagyobb területre érvényes rendelkezések, szabályzatok, konszenzuson is alapuló iránymutatások megfogalmazásán, életbeléptetésén és gyakorlati alkalmazásán múlik. Ehhez a belső megújuláshoz kéri a Pulszky Társaság - az alapszabályban megfogalmazottak szerint - a magyar 62
