Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
II. A Magyar Múzeumok Szövetsége és annak visszhangja, 1989-1990. (16-24. sz.)
1990. 17. Kedves Barátunk! Hazánkban, az elmúlt években végbement változások következményeként a múzeumi intézményeknek az elmúlt négy évtizedben viszonylag hatékonyan funkcionáló érdekvédelmi, irányító szervei és egyéb, a sajátos múzeumi érdekeket, törekvéseket az irányító és más társadalmi szervezetek felé közvetíteni hivatott tesületei egyre nehezebben, egyre kevésbé eredményesen működnek, korábbi deklarált funkcióik nagyrészétől megváltak, kulturális irányító, pénzügyi menedzseri szerepük jelentősen csökkent, hatékony, a kor követelményeinek megfelelő működésre már nem igazán képesek. A jövőbeni, legalább is a közeljövőre vonatkozó változások várható irányai általában nem kedveznek a kultúra, különösen nem azon kulturális intézmények - így a múzeumok - fejlődésének, amelyeket egyébként minden országban a költségvetésből tartanak fenn. Nem szükséges az átlagosnál nagyobb realitásérzék ahhoz, hogy megállapíthassuk: jelenleg a múzeumok intézményes szakmai érdekeinek sem a fenntartókkal (tulajdonosokkal) szemben, sem az állami irányítás felső szintjeinél nincs hatékony képviselete. A Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztálya ezt a feladatot már igen nagy nehézségek árán is csak részben tudja, s az irányítás korszerűsítésével a jövőben feltehetően nem is kívánja ellátni. Tehát a múzeumok intézményes szakmai érdekeinek, a múzeumok kívánatos fejlődési irányainak, a múzeumok működéséhez szükséges feltételrendszereknek az intézmények összességére érvényes megfogalmazását helyettünk többé soha senki el nem fogja végezni, következésképpen ha akarja sem tudja érdemben képviselni. Nekünk, a múzeumokban dolgozóknak viszont elemi érdekünk, hogy intézményeinket a lehető célirányosabban működtessük, az ehhez szükséges feltételek kidolgozásában vezető szerepet vállaljunk. Alapvető érdekünk, hogy megfogalmazzuk az intézményrendszer, az egyes intézménytípusok lehetséges és szükséges mozgási, fejlesztési irányait, hogy a szakmai szükségleteket mindenkor és mindenütt egységesen képviseljük. S mindezt azért, hogy a magyar múzeumok felelősen és szakszerűen tudják a jövő számára megőrizni műkincsvagyonunkat, s az azokban rejlő történeti információkat és esztétikai értékeket, nagy történelmi távlatban is a köz érdekében tudják közkinccsé tenni. Ezt felismerve a dunántúli régió múzeumai: a pécsi Janus Pannonius, a zalaegerszegi Göcseji, a veszprémi Bakonyi, a szekszárdi Wosinszky Mór és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, valamint a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatói és a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának vezetője kezdeményeztük a Magyar Múzeumok Szövetségének, mint a magyar múzeumok szakmai érdekképviseleti, társadalmi önirányítási szervezetének a létrehozását. Kezdeményezésünkhöz azonnal csatlakozott a keszthelyi Helikon, a Közlekedési, a Szépművészeti, a Mezőgazdasági, a Szabadtéri Néprajzi, a szegedi Móra Ferenc, a nyíregyházi Jósa András, a Természettudományi, a Magyar Nemzeti, a székesfehérvári István Király, s a debreceni Déri és az Iparművészeti Múzeum, valamint a Központi Múzeumi Igazgatóság és a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője. A felsoroltak önmagunkat a Magyar Múzeumok Szövetségének szervező bizottságává nyilvánítottuk és a Magyar Múzeumok Szövetségének első közgyűlését 1990. május 14—16-ra Pécsre összehívjuk... .. .A megyei múzeumi szervezetekben, illetve az egyes megyékben dolgozó, a különféle múzeumokat képviselő kollégáknak javasoljuk, hogy még az alakuló közgyűlés előtt hozzák létre a szövetség megyei szervezeteit. Amit teszünk, a magyar múzeumokért érzett felelősség tudatában és szakmai érdekeink védelmében, jövőbeni hatékony képviseletében tesszük. Kollegiális üdvözlettel a szervező bizottság nevében Budapest-Pécs, 1990. február 01. dr. Selmeczi László főigazgató dr. Újvári Jenő megyei múzeumigazgató 19
