Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 5. szám - Dr. Bakos József: "Magyar Szótár", mint a magyar nyelvi nevelés eszköze
Dr. Bakos József: „Magyar Szótár“, a magyar nyelvi nevelés eszköze. 109 az asztalra könyököl,) (Érsekújvár). 26. Jelzők a székely emberről (olvasmányunk alapján). 27. .Ír évvégi ismétlések idején: írd ki olvasókönyved olvasmányaiból a képes beszéd példáit ! (Előbb beszélgettünk a képesbeszédről, a falusi gyermekek igen sok jó példát hoztak elő falujuk nyelvéből.) A megadott feladat több órára való folytatólagos munkát követelt a tanulóktól. A számonkérés mindenegyes óráján a nyelvi példákban igyekeztünk érzékeltetni nyelvünk sajátos szemléletvilágát, képgazdagságát. Ä példák útján is erősítgettem tanulóim képalkotó ösztönét. A nyári pihenés idejére is tűztem ki feladatot : Figyelgessék szorgalmasan otthon, falujukban a nép nyelvének színes képeit, hasonlatait stb... Ez a „tartalma“ egy elsőosztályos tanuló magyar szótárának. Egy-két dolgot kihagytam, mert volt egy-egy gyermek gyengéjének vagy ügyességének szánt feladat is. A gyengébb tanulók gyakrab- 1 ban kaptak „szószedést“ is. Feladatuk volt olvasmányaik szavaiból mondatokat alkotni, s azokat a szavakat nyelvi kapcsolatokban használni, amelyeket nem isismertek. Mert ilyen is van. Csak nemigen szoktunk a magyar órákon szavakat kérdezni. Próbáljuk csak meg egyszer-kétszer, milyen érdekes tapasztalatokat fogunk szerezni e téren is. Sajnos, a középiskolások gyakorisági szótára nincs összeállítva. Mielőtt egy másodikos tanulóm magyar szótárába tekintenénk bele, szabad legyen valamit előrebocsátanom. A táji nevelés szempontjaira is nagyon ügyeltünk feladataink kijelölésében. Tájunk népnyelvét is vizsgálatunk tárgyává tettük, s e nyelv képeit, színeit, szólásait, mondásait is gyűjtöttük. Gyűjtögettük népi nyelvünk igen gazdag képzőit, magyaros összetételeit. E körből igen gyakran volt feladatunk. Több héten át pl. a népi nyelv képeit, hasonlatait gyűjtöttük, meg is volt az eredménye. A tanulók fogalmazásába is virított már egv-kettő. De szedjük csak sorjába a fent említetteken kívül, fontosabb feladatainkat* 1. Képek, hasonlatok. (Több héten át. A nyári megfigyeléseket is tudatosítottuk. Olvasmányaink, verseink is példatárul szolgálták.) 2. Hasonlatok a napról, holdról, csillagokról. (Érdekes megfigyelésem, hogy a falusi gyermekek nyelve gazdagabb, mint a városiaké. Helyesebben, azt kellett volna írnom, hogy színesebb. De ha a képeket, hasonlatokat tartalmazó gyűjteményüket nézem, azt kell írnom, hogy gazdagabb is. A népies csillagnevek is fel-feltüntek.) 3. Képek, hasonlatok, mondások a földről, virágokról, növényekről. (E feladat számonkérése alatt sok népi növény elnevezéssel is találkoztunk. Az ügyesebb gyermekek figyelmét a külön gyűjtésre is felhívtam.) 4. Rokonértelmű szavak a verekedésre. (Kedvvel gyűjtötték a gyermekek.) 5. Gyújts ellentétes szavakat: jó-rossz, vidám-szomorú... folytasd. 6. Hangok, színek (búg, cseng, peng, zörög, csattog, csobog, loccsan..., fehér, fekete, veres, piros... stb.). 7. Egészítsd ki: Piros, mint. . . a vér, a paprika, főtt rák stb. 8. Nevelés-sírás magyar nyelven. Mosolyog, nevet, vigyorog, kacag stb..., sír, pityereg, sírva fakad, bőg, picsog, itatja az egereket, eltörik a mécsese stb. 8. Faíucsúfoló mondásunk tájegységünk területéről. 9. Falum csiífnevei. 10. Hányféleképpen szép a magyar szép ? (Szép, bájos, nyalka, gyönyörű, igéző, bájos, bűbájos, kecses stb.) 11. Szavak az emberről. (Mondásokban, mondatokban.) 12. Hangutánzó, hangfestő szavak. (Gyermekeim gyűjtéséből a példákat kiadtam Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában című munkámban : 122. 1.)
