Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 5. szám - Dr. Bakos József: "Magyar Szótár", mint a magyar nyelvi nevelés eszköze

108 Dr. Bakos József : „Magyar Szótár“, a magyar nyelői nevelés eszköze.

vágyott, közel volt a karácsony), szüret, élet. (Érdekes, ennek a szónak mondója hajlamos az elvont gondolkozásra.)

9. Milyen az én édesanyám ? Jelzőkben. Ilyen címen írtunk fogalmazást is. Olvastuk Eötvös : A megfagyott gyermek c. versét is. Az egyik szótárban ilyen jelzők voltak : jó, szerető, szelíd, védő, buzdító, féltő, pártoló, biztató, nagylelkű, türelmes, önfeláldozó, lemondó, megértő, áldozatos, ápoló, gondos, takarékos, kedves, jóságos, fáradhatatlan, jóraintő, szenvedő, kitartó, körültekintő, legjobb a világon, megbocsátó stb. Egy árva tanulóm szótárában ez is benne volt : drága kincs, pótolhatatlan.

10. Írjunk t-vel kezdődő igéket. (Nyelvtanórá in kon az igékről volt szó.)

11. Foglaljuk össze a János vitéz tartalmát jelzőkben : Vitéz, árva, szerelmes, bátor, bűnbánó (amint látjuk a jelzők követik a mese eseménysorozatát. Ez jó volt arra, hogy tudatosítsam a szavaknak a legmegfelelőbb helyen való alkalmazását.), bujdosó, bús, elszánt, becsületes, mértékletes, (a zsiványok tanyáján folyik az esemény) furfangos, délceg, daliás, büszke, kitartó, harcias, hős, Önfeláldozó, életmentő, lovagias, jószívű, hű, lemondó hazavágyó, leleményes, ügyes, bánatos, vándorló, segítő, erős, óvatos, vakmerő, könyörületes, előrelátó, tántoríthatatlan, kíváncsi, merész, okos, szavatartó, derék,. őszinte, boldog.

12. Milyen szép jelzőket tudsz ráaggatni a magyar katonára ? Hős, vitéz, bátor, önfeláldozó, erős, harcias, kitartó, daliás, fegyelmezett, a parancsot teljesítő, elszánt, becsületes, ügyes, engedelmes, megbízható, bajtársias, edzett, találékony, büszke stb.

13. A magyar konyha és étkezés szavai. A számonkérés óráján már e tárgykörben használt idegen szavakra is rámutattam. A gyermekek is írtak egynéhányat. Közös munkával jöttünk rá, hogy feleslegesen használjuk ezeket az idegen szavakat, van helyettük sok jó magyar szó!

14. A tél jelzői: Hideg, fagyos, havas stb.

15. Hány szóval alszik a magyar diák ? Alszik, szundikál, bóbiskol, álomra hajtja fejét, szunyókál, csicsikál stb.. . . 16. Szép szavak, kifejezések, mondatok Arany János : Rege a csodaszarvasról c. költeményéből. 17. Hány szóval „megy“ a magyar ember ? Megy, bandukol, ballag, mászkál, téníereg, járkál, inai, botorkál stb. A feladat számonkérése alatt felolvassuk Maday és Pósa gyűjtését is. Vadásszunk a tájszavakra is. A falusi gyermekek igen szívesen hozzák majd íalujok szavait is.

18. Milyen volt Heribald ? (Jelzőkben.) Féleszű, balga, félkegyelmű stb.

19. Felírjuk a táblára: oktondi, egyiigyü, buta, hóbortos... Folytasd otthon a magyar szótárban . . . szeleburdi, bárgyú, butuj, gyüge, kerge, félnadrág stb. Tájszavakban. Egy naszvadi tanuló szótárából : megcsúszott, szalajtós, rosszsípos, gyarló, karcsúeszű. . . Olvassuk fel Gárdonyi gyűjteményét is : Magyarul így! 56, 205.

20. Hasonlatok a jó diákra és a rossz diákra. 21. Írd össze Petőfi : A gólya című versének igéit, jelzőit és legszebb kifejezéseit. 22. A kutya beszéde : ugat, csahol, herreg, morog, szűköl, kaffog, vakkant stb. 23. A madarak beszéde. (Igen érdekes lenne gyermekeim gyűjtését egészben idézni.) 24. Fejezd ki a tavaszt szavakban, kifejezésekben, hasonlatokban : Kiment a föld fagya, zöldül a határ, kihajt a fű, megjött a fecske, vidul a határ, kelnek a kislibák, megindul az eke, piros csizmába bújnak a gyermekek (falun mezítláb kezdenek járni). Megjött Benedek a meleg zsákkal, előjöttek a bogarak, elmaradnak a cipők, jókedvű a kiscsikó, kert alatt a tavasz. 25. Írj néhány érdekes közmon- mondást falud nyelvhasználatából. (Csak néhányat mutatok be.) Összekerestem érte Tolnát-Baranyát, mégsem találtam meg (Vágfarkasd). Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát (Gellér). Olyanokat kacsint, mint a magyar ökör (igen bámul). Búzának nézte a határkövet (belevágta kaszáját). Szalad a becsülete után. Fejebúbján viszi az orrát (nagyon büszke). Kórságos, mint a szentesi halott (álmában kiabál) stb.... (Naszvad). A koldus már a hetedik falut járja (annak mondják, aki reggel nem akar felkelni) (Vágvecse). Jeltelen csibe el nem veszik. Mifelénk a tököt nem karózzák (ezt akkor mondják, ha valaki