Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 4. szám - Vitéz Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Országos Közoktatási Tanácshoz
71 Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Orsz. Közokt. Tanácshoz. Fiíiyiiniiáziumok ős leánygimnáziumok. A) Iskolaszervezet. 1. Jóformán egyhangú panasz tárgya a túltengő adminisztráció, mely ránehezedik a tanügyi igazgatás minden területére : főigazgatóságokra, igazgatóságokra, osztályfőnökökre, egyes tanárokra. Ezen feltétlenül, minél sürgősebben és gyökeresebben segíteni kell, mert az egyre duzzadó bürokratizmus áradata hovatovább pusztítólag elborítja köznevelésünk egész területét. Az igazgató pedagogarchai tiszte, ami pedig tulajdonképpeni hivatása volna, egyszerűen lehetetlenné vált, íróasztalának aktagyártó rabjává lett, aki elveszítette a maga közvetlen kapcsolatát, irányító befolyását a vezetésére bízott ifjúsággal és tanáraival. De hasonlóan rossz a helyzet az osztályfőnökség és az egyes tanári munka körében is. Az igazgatói irodákban a rhegoldás módjául egyetértőén állandó jellegű írnok (vagy nevezzük irodatisztnek, esetleg titkárnak) alkalmazását javasoljuk, mert az igazgatóhelyettesi intézmény egyáltalán nem bírja kielégíteni a rendkívül megszaporodott irodai tennivalókat is. 2. A felekezeti iskolák számára erős megterhelést jelent a túlzott iskola- látogatás. Van olyan tanév, amikor az állami felügyeleten kívül az egyházi látogatás is teljes mértékben megtörténik, sőt több szakfelügyelő is megjelenik. Ezek a hivatalos látogatások akarva-nemakarva megzavarják a tanítás és nevelés rendes munkáját, igazgatót és tanárokat kizökkentik a szokott menetből, és az ifjúságban is bizonyos lelki feszültséget ajzanak fel. Ez semmiképpen sem kívánatos. Éppen azért elég volna tanévenként egy hivatalos generális iskolalátogatás erre nézve az egyházi és állami felügyelet megegyezhetik egymás között — és legfeljebb még egy-két szakfelügyelő vizsgálata, ha az okvetlenül és halaszthatatlanul szükséges. 3. A református felekezeti iskolák önkormányzata állíttassák vissza az 1790—91 : XXVI. te.-ben és az 1935 : VI. tc.-ben meghatározott formában, különösen ezen utóbbi törvény 8. és 9. §-aiban megállapított jogelvek szerint. Az állam ezen iskolákban csak a legszorosabb értelemben vett főfelügyelet i jogot gyakorolja, és ez a főfelügyeleti jog gyakorlása ne legyen közvetlen irányítás és rendelkezés. A református középfokú- és középiskolákhoz csak az egyházi főhatóságon keresztül érkezzenek rendelkezések, tehát az.állami főfelügyelet csak az egyházi főhatóságon keresztül érintkezhessék a református iskolákkal. Mert a főfelügyeleti jog mai gyakorlási rendje szerint a református iskolák nevelésének egyéni és sajátos színezete nem érvényesülhet, hanem az egyformaságba szürkül bele, aini pótolhatatlan veszteség a magyar közművelődés számára. 4. Megfontolandó azon életrevaló gondolat, amelyet több részről is i'ef- vetnek (Debrecen, Hajdúnánás, Nagy Miklós), s ez a mai félévi időpontok megváltoztatása. A terv az ORTE kebelében nem új, hiszen az 1934. évi budapesti közgyűlésünkön már embryonális alakban erről előadás hangzott el,1 amelyet akkor általában véve helyesléssel fogadott a jelenlevők többsége. Most a konkrét terv a következő : Sokévi tapasztalat megállapította, hogy egv-egy tanévben a vasárnapok és a szünetek leszámításával a teljes tanítási napok száma 200 körül ingadozik, tehát egy-egy félévre 100 teljes tanítási nap esik kerekszámban. Viszont meteorológiai adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb melegek június közepétől augusztus közepéig, a legnagyobb hidegek pedig december 20-tól január végéig szoktak lenni. É két előzményből következik az az elgondolás, hogy az első félévnek augusztus közepétől december 20-ig, a másodiknak jan. 20-tól június 15-ig kellene tartani, úgyhogy mindenikben a 100 100 teljes tanítási nap meglegyen. Ez az új beosztás igen sok előnnyel járna, és főleg lehetővé tenné a téli sportok gyakorlását is az ifjúságunk számára, amitől ma éppen a rövid téli szünet miatt legnagyobb részben el van zárva. 1 ORTE-évkönyv 1933 -31. évi. Dr. Veress István : „Téli szünet“, 21- -28. I.
