Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Dr. Ruhmann Jenő: A magyar irodalomtörténet úttörői
Dr. ftuhiiHtnn .Into : A magyar irodaloiytnrtrnetírás úttörői. 30 demokratikus közösség, amely egybekapcsolt szegényt és gazdagot, magyart és más nemzetiségűt, és így már korán szellemi műhelye lett a régi és keleteurópai gondolatnak. Ha kellett, utána is ment a szegénységnek. Sok Kuruc Telekesi Török István írta be a nevét a jókedvű adakozás iskolai történetébe, és ezzel lehetővé vált, hogy sok rejtett magyar tehetség kiemelkedjen az ismeretlen szegénységből. A nagy örökség él és új, hősi szolgálatra hív, Megvillantja előttünk egy kis nép kisebbségi sorsában rejtőző lehetőségeket és feladatokat. A nagy veszedelmek árnyékában kinyitja a magyar titkok rejtett világát és csendes magábaszállásra buzdít. Bujdosásban eltelt négyévszázad mélyéről felbúg a hangja és a padokban ülő gyermekeiknek szívébe oltja az isteni ígéret bizonyosságát: Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot... Sopron. Csaba József. A magyar irodalomtörténetírás úttörői.1 Legyen szabad mai összejövetelünkön felelevenítenem néhány olyan evangélikus tudósunk emlékét, akik mostoha körülmények közt, küzdve a szegénység, közöny és megnemértés átkával, csupán hazafias érzésük indítására s a tudomány szenvedélyétől hajtva olyan tudományos működést fejtettek ki, amelyre mint biztos alapra építhettek a későbbi kutatók. A nyelv- és történettudomány mellett legnemzetibb tudományágunknak, a magyar irodalomtörténetnek úttörői és alapvetői evangélikus tudósok voltak, akik a XVIII. században, a magyar irodalom számára ebben a nagyon kedvezőtlen korban, fejtették ki kezdeményező tudományos működésüket. Czvittinger Dávid, Rotarides Mihály, Wallaszky Pál ezek a tudósaink, s rajtuk kívül meg kell említenünk Bél Mátyást is, földrajztudományunk megalapítóját, mert ő is foglalkozott irodálomtörténetünk megírásának tervével, s csupán a közöny, amellyel tervét fogadták, kényszerítette arra, hogy lemondjon szándéka megvalósításáról.2 Időrendben az első köztük Czvittinger Dávid ; műve, a Specimen Hungáriáé Literatae, 1711-ben jelent meg Frankfurtban és Lipcsében. Czvittinger akkor már 15 éve lakott Németországban, ahová húszéves korában ment ki, s végigvándorolta Strassburg, Tübinga és Altdorf egyetemeit. Kora ifjúságában űzte ki olthatatlan tudomány- szomja a Selmecbányái ifjút ősei honába, Németországba, s 17 évet töltött ott az akkor már fejlett német tudományosság emlőin nevelkedve. Hangyaszorgalommal hordta össze a külföldön megszerez1 Részlet az Országos Evangélikus Tanáregyesület 1943 december 2-i szakosztályi ülésének elnöki megnyitójából.- Az adatok Farkas Gyula : Ä magyar szellem felszabadulása c. műve és Gragger Róbert : Egy magyar tudós sorsa c. tanulmánya alapján.
