Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 8. szám - Dr. Bukovszky Ferenc: A kézi pergetőgépekről
182 Dr. Bukovszky Ferenc: A kézi pergőgépekröl i\ = x. y, amivel állításunkat igazoltuk. Az így meghatározott x és y-távolságok valóban fordított arányosságban vannak. Ennek az egyszerű ténynek további érdekes következménye is van. Két párhuzamos között nyilván legrövidebb a merőleges távolság : AB<, AíBí, 2r< x + y De láttuk, hogy r a jobboldalt álló két mennyiség négyzetgyöke, azért eredményünket így írhatjuk : Vx.y £ x + U 2 Kaptuk az ismert összefüggést, hogy két szám geometriai közepe nem lehet nagyobb, mint az aritmetikai közép. Szemléletes bizonyításunk a közvetlen evidencia erejével adja a tételt, amelynek eg)' hasonlóan meggyőző szemléletes bizonyítása már ismert.1 Ezeket az eredményeket Hollós Sándor tovább általánosította kúpszeleteknél az alapvonalhoz képest tetszőleges irányú párhuzamos érintőknek egy tetszőleges változó érintővel képezett szeleteire. A kapott eredmények jellemző kúpszelettulajdonságokkal hozhatók összefüggésbe. Mmdezeket a vizsgálatokat az egyszerű és fordított arányosságról rajzolt pergőfüzetek váltották ki. Minthogy a kézi pergőkép is mozgást ábrázol éppenúgy, mint a film, nagyon természetes, hogy kezdettől fogva sok összehasonlítás történt a két fajta szemléltető eszköz között. Egy újságcikkből vett hasonlattal élve azt mondhatjuk, hogy olyan viszony van a kettő között, mint az olvasás és rádióhallgatás között. Az olvasó maga választja meg az anyagot és akkor olvas, amikor akar, az iramot is ő szabja meg. Ezt a hallgató nem teheti. AX olvasó újra elolvashatja — többször is — azt, ami megnyeri tetszését, a rádióhallgató nem hallgathatja meg újra. Az olvasó megállhat egy-egy mondatnál és elgondolkozhatik az olvasottakon, a rádióhallgató ezt sem teheti. A komoly olvasás fárasztóbb szellemi munka, mint a rádióhallgatás, de kielégítőbb, eredményesebb. Ha ebben a hasonlatban az olvasmányt a pergőképpel, a rádiót a filmmel, az olvasót, ill. hallgatót a szemlélővel helyettesítjük, akkor nagyjából képet kaptunk a mozgás szemléltetésének a két fajta módjáról, illetve azok viszonyáról. Befejezésül ismételten arra szeretnék röviden rámutatni, hogy a kézi pergőképek használatbavétele minden valószínűség szerint hozzájárulna a mennyiségtan tanításának eredményesebbé tételéhez. Ebben a viszonylatban nagyon sok panasz hangzik el minden fajta iskolából tanároktól és tanulóktól egyaránt. Nem is ok nélkül. A kérdés többek érdeklődését olyan mértékben felkeltette, hogy 1 Dr. Bukovszky Ferenc: Mennyiségtani szakterem. Kőszegi evang. leánygimn. 1942—43. évi Évkönyve. *