Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 7. szám - Hazai irodalom
168 Ház ni irodalom. Králik Jenő, Weltler Jenő karnagyok és Zalánfy Aladár, a templom főorgonása nyertek és nyernek ma is érdemeket. Érdekes és igen tanulságos lenne, ha hasonló füzetkiadványok alapján a hazai templomi énekkultúránkról általános áttekintést kaphatnánk. Budapest. Dr. Rezessy Zoltán. Kmlász Ernő: Az igazság útján. Budapest, 1944. Pátria. 151 1. Kudász újabb munkája első kötetének (Egy lélek tengeréből) nemcsak folytatása, de elmélkedései terén egy fontos továbblépést is akar jelenteni. Ezt legjobban tán a következő írásával fejezi ki: „Egész életemben a realitást kerestem, az exakt tudományokat műveltem — épp ezért csodálatos és tanulságos a jövő számára, hogy az úgynevezett komoly tudományok intenzív művelése mellett mégis a komolytalan^), megfoghatatlan, bizonytalan filozófia és psychologia berkeiben kötöttem ki.“ Ez érlelte benne végső döntéssé: „Minden exakt, reális tudomány bizonytalan, hiábavaló és Időben változó, csak az általam is sokszor lemosolygott és az átlagembernek csak hitből adódó misztériumok a minden időt túlélő, változatlan örök igazságok.“ A legérdekesebb és legfigyelemreméltóbb Kudász könyveiben, hogy az a mai nemzedék átlagember lelki tükörképéül tekinthető, amint a materiális életszemléletből ráébred a spirituális világ örök igazságaira. Nála ez az élmény saját maga által figyelem alatt tartott érzelmi és gondolati világnézetváltozásban öntudatosodott. Ez a szándéka és erről való nyilvános bizonyságtétele elismerésre méltó, a mellett hogy világképe távolról sem mondható még kialakultnak. Gondolatai sokszor túlegyéniek, elfolyó általánosságokba veszők, néha csaknem közhelyként hatók. Máskor viszont nyilvánvaló önellentmondásokba kerül (pantheizmus és személyes istenhit), vagy közrehoz olyan közléseket, amik az írói szerénységgel nehezen hozhatók összhangba (Az egyetemi ifjúsághoz, Találkozásom Prohászka leikével). A könyv érdekes lélektani tanulmány, de szerzőjének további komoly elmélyülést és szellemtudományi tanulmányokat kell ajánlanunk, nemkülönben azt a már hangoztatott tanácsunkat, hogy próbálja közlésanyagát versekben kifejezni. Budapest. Dr. Rezessy Zoltán. 1000 év kórusa. Forrai Miklós gyűjteménye. Magyar Kórus kiadása. I—XXIII. és 1—336 oldal. Az Éneklő Magyarország sorozat XI. kötete. Hozzászoktunk már, hogy a Magyar Kórus értékesnél értékesebb és szebbnél szebb kóruskiadványokkal lepi meg a magyar karvezetőket s énekeseket. Gondoljunk csak a Kodály és Bartók kórusok kiadványaira, vagy a Társas Énekekre, az Erdélytől Felvidékig c. 'gyűjteményre és még sok más gyűjteményes kiadványra, melyek a karvezetők, különösen a vidéki karvezetők előtt feltárták a nyugati és magyar klasszikus kórusirodalmat, s alapját vetették meg ezáltal egy tisztultabb és művészibb kóruskultúrának, az Éneklő Ifjúságnak s az Éneklő Magyarországnak. Mondom, hozzászoktunk már ezekhez az értékes és kedves ajándékokhoz, mégis most szinte megbűvölve tekintünk erre az új, vaskos kötetre, mely az egész európai ének és kóruskultúrának egy eddig sehol nem látott, páratlanul gazdag keresztmetszetét adja. Az előszó szerint tankönyvnek készült ez a gyűjtemény (a Zene- művészeti Főiskola majd minden tanszakának növendékei részére), de egyetlen karvezető könyvtárából sem hiányozhatik. Egyházi és világi énekkarok, ifjúsági és felnőttek kara, vegyes- és egynemű karok, a-cappella és hangszer- kísérettel rendelkező kórusok egyaránt nagy választékban találnak benne megfelelő darabokat egy szólamtól egészen hatszólamú kórusokig. A Kr. előtti 5. századbéli származó Pindaros ódától kezdve minden századnak és minden európai nemzetnek megtaláljuk a maga jellegzetes szerzőjét és darabját. A nevesebbektől többet is pl.,: Josqiűn de Prés 5 kórussal szerepel, Orlandus Lassus 7, Palestrina 5, Marenzio 3, Hassler 3, Praetorius 2, Monteverdi 2, Antonio Lotti 3, Bach 3, Liszt 4, Bartók 4, Kodály 9 kórussal szerepel a gyűjteményben. De megtaláljuk benne az újabb és modern európai zene «
