Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 6. szám - Dr. B. Schmidt Gizella: A Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet és Pályaválasztási Tanácsadó

Dr, Schmidt Gizella: M. kir. Gyermeklélekt. Int. és Pályaválaszt. Tanácsadó. 135

zet Pályaválasztási Tanácsadójához. Két szempont irányítja a vizsgálatot és az adandó tanácsot: egyrészt melyik az a foglalkozási ág, ahol a követelményeknek leginkább megfelelne, de másrészt — és ez a sokkal fontosabb feladat —- melyik az a munkaterület, amelyben a benne rejlő lehetőségeket leginkább kifejleszthetné?

A pszichológiai vizsgálatok az egyén egész pszichikai konstrukciójára terjednek ki, tehát felölelik ösztön-akarati és érzelmi életét is. Ennek a szövevényeibe sajátos módszerekkel hatolnak be, de ezeken kívül, a vizsgálat többé-kevésbbé mesterséges feltételei helyett még gyermeki környezetbe is helyezik a kis pácienst és legjellegzetesebb megnyilvánulási formájában, játék közben lesik el a reakcióit. A nyitott szemmel figyelő laikusnak is itt mutatja ki a gyermek leginkább „igazi természetét“, a pszichológus pedig még a tudatalattit is kilesi és bepillant a — szándékosan vagy jóhiszeműen — elhallgatott környezeti behatásokba is.

Alig van t. i. olyan magatartási panasz vagy jellemelhajlás, amelynek oka kizárólag a gyermek örökletes sajátságaiban keresendő, hanem csaknem mindig visszavezethető a kívülálló okokra is, a környezetére, elsősorban a családi életére. Ezért az intézet diagnosztikai és terápiái munkáját kiterjeszti a nevelőkre, elsősorban a szülőkre is. Kikutatja, hogy minő egyéni sajátságokból, emlékekből, illetve tapasztalatokból fakad a gyermekekkel való helytelen bánásmódjuk. (Saját keserves ifjúságáért pl. a legtöbb anya gyermekében keres kárpótlást és elkényezteti, akad azonban olyan is, aki gyermekén bosz- szulja meg tudattalanul — a kemény bánásmódot, melyben őt részesítették valamikor...) Igyekeznek megértetni a szülővel, hogy helytelenül vonta le tapasztalatai következményeit. Nagyon fontos, hogy a szülők irányelveket, kapjanak az egészséges fejlődés útjára segített gyermek további nevelésére, azért illesztették be az intézet keretébe a „Szülők Iskoláját“, ahol á nevelők, de főkép a mamák gyakorlati nevelési irányítást kapnak az ő aktív bevonásuk kai, megbeszélések formájában. Sok gyermeki sors jobbrafordulása indult el már innen, s nemcsak a „páciens“ sorsa, hanem a helyesebb nevelésre megtanított szülőkön át a testvéreké, sőt nem ritkán a szülőké is.

Ha a szülőt nem sikerül jobb belátásra bírni, vagy más okból veszélyezteti a környezet a gyógyulást, az intézet azon van, hogy kiragadja belőle a gyermeket és intézetben vagy családban helyezze el.

A pontos és mindenre kiterjedő diagnózis megállapítása után — ha csupán tanácsadással nem lehet segíteni — megindul a gyermek gyógyítása is, a pszichológiai terápia. Ennek sine qua non-ja a gyermek feltétlen bizalmának a megnyerése. Néha percek, máskor hetek kérdése ez, de minden esetben könnyebb sora van itt a pszichológusnak, mint a növendékével bármi meghitt viszonyban lévő tanárnak, aki szükségszerűen felettese és bírája is. A pszichológus sohasem akar a gyermek bírája lenni, hanem csak meghitt tanácsadója és orvosa. Az őszinte megnyilatkozás akkor is érték, ha már újat nem mond a pszichológusnak, mert magára az egyénre felszabadítóan hat és megteremti kettejük kapcsolatát. A beszélgetés a gyermek életéből indul ki, kedvenc szórakozásából, esetleg szenvedélyeiből stb., s óvatos- lassan rátér a fájó pontra. A terápia a mindenkori esethez alkalmazkodik mind útjában, mind eljárási módjában.

Az egészséges lelki fejlődés gátlásai alól néha, különösen félszeg, ügyetlen gyermekeknél, a mozgás gyógyító hatásával is segítenek