Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 6. szám - Dr. Virágh Rózsa: A magyar nyelv és irodalom tanításának nehézségei az idei "hadi" érettségi szemszögéből

Dr. Vircíglf Rózsa: \ magi/, ngelv tanít, neliézs. ,,hadi” érettségi szemszögéből 125

Legtöbben persze csalódnak és nincsenek megelégedve a jelenlegi eredményekkel. Mi az oka ennek? Hol keresendők a hibák? Nem árt újra és újra szembenézni ezekkel a kérdésekkel, hogy valamikor, lehetőleg mielőbb bekövetkezhessék az orvoslás, hiszen valahol kétségtelenül súlyos hibáknak kell lenniük, ha annyian megállapítják az eredménytelenséget és a nehézségeket.

Mi is hát a sokaktól túlméretezettnek minősített követelmény a magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsgálatokon? Az új Érettségi Utasítások, sajnos, még mindig nem jelentek meg, így elnökök, igazgatók, tanárok, bizonyára mind, kissé tanácstalanul és bizonytalanul a Tanterv-ben és a Részletes Útasítások-ban az egyes osztályok számára megjelölt anyagból és legfennebb egy-két erre vonatkozó utasításból és ajánlott tanulmányból szűrik le elgondolásaikat* és igényeiket. Az említett helyeken pedig többek között ezeket találjuk ; a tanulóknak ismerniük kell „irodalmi életünk történeti fejlődését“, „az uralkodó szellemi áramlatokat, a nemzeti történet és az irodalom összefüggését, szemelvények alapján a világirodalmi ízlés korszakos változásait“, „legújabb irodalmunkat“, „a megszállt területi irodalmat“, „fontosabb irodalmi és tudományos intézményeinket“, „műfajok és formák útját, nyelvünk és stílusunk fejlődését, a magyar nyelv rendszerét“ stb. stb. Ezek mellett a magas szellemtörténeti áttekintések, „műfaj-, forma- és eszmetörténeti összefoglalások“ és irodalomelméleti ismeretek mellett, szinte mellékes, de természetes és szigorúan vett követelmény az érettségizendőtői, hogy kb. 2600 sor könyvnélkülit (ez kb. 80 költemény, 40 sort számítva egy oldalra : kb. 60—65 oldalas könyv) tudjon kifogástalanul, és legkevesebb 65—70 szépirodalmi művet (kb. 40 regényt és novellát, 15 drámát, 15 eposzt és verses elbeszélést stb.), néhány tanulmányt és a könyv- nélkülieken kívül is egy csomó költeményt ismerjen alaposan : tudja tartalmukat, boncolgassa problémáikat, a jellemeket, korrajzokat, stílust, nyelvet, állítsa be az író munkásságába, a korba, a magyar irodalom fejlődésvonalába stb. A tanulónak tehát tankönyvein kívül az érettségire legkevesebb 50—60 drb., átlagban véve kb. 100 oldalas könyvet kell ismernie éppen elég alaposan (köztük a fentebb említett 60—65 oldalas verses gyűjteményt szóról-szóral).

És mindezt a mennyiségben, de minőségben is óriási méretű anyagot tulajdonképpen a tanárnak kellene az iskolában, az órák alatt előkészítenie, sőt megtaníttatnia. Erre a III—VIII. osztályban (hiszen az I—II. osztály ebből a szempontból — néhány könyvnélkülitől eltekintve — nem jöhet számításba, ott a helyesírás, olvasás, kifejező készség gyakorlása és az elemi nyelvtani fogalmak tisztázása a cél csupán) ki). 530—540 óra áll rendelkezésre a dolgozatírási és javítási órákat leszámítva. Nagyon hasznos és tanulságos volna alapos összehasonlítást tenni a többi érettségi tárgy követelményeivel és az ezekre fordítható idővel. Hozzávetőlegesen is megállapítható, hogy pl. a történelmi órák száma a III—VIII. osztályban kb. 540 550,

az érettségi anyag két könyv ; a latin órák száma ugyanezekben az