Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 5. szám - Rágyánszki Pál: Egy újabb és magyar irodalom tanítása
Rágyrínszki Pál: Egg újabb év magyar irodalom tanítása. 105 kibontakozik valami, ami emberre vonatkozik a múltban, valami, ami tárgyra vonatkozik, s valami, ami a kettőt egymáshoz fűzi. Most következik az osztályfoglalkoztatással Végzett világosító munka, mely újabb és újabb ismeret hozzáadásával, a régi és az új ismeretek által egységes egésszé, világos képpé alakítja a kezdetben homályosan derengő lelki tartalmat, miközben kialakul a cél és a megoldás módja. A ráhangolás folytán kialakult lelkiség mohó vágyának kielégítésére bemutatjuk az egész alkotást (lírai alkotást véve tárgyalási alapul) értelmi, képi és zenei elemeinek kidomborításával. A bemutatás célja : szemléletalakítás. melynek eredménye : a szemlélet, alapja lesz a képzetnek, majd az ebből származó fogalomnak. Az alkotás bemutatásából fakadó szemlélet az „egész" megragadását mutatja. Körvonalaiban és lényegében határozatlan. Ezért tudatosító munka elvégzésére van szükségünk. Ezt a magánéletben úgy tesszük, hogy többször engedjük hatni magunkra az alkotást, beállítva magunkat egy-egy rész megfigyelésére, kielemzésére, értékelésére és értékesítésére. Hosszú idő küzdelmei árán tesszük magunkévá az alkotást. Sajnos, erre nincs mód a tanítási óra alatt. így tehát valami mást kell tennünk. A legtermészetesebb, ha értelmi erővel indulunk neki a kialakult egész szemlélet részeire bontásának. Megfelelő kérdések felvetésével felidézzük a műről alkotott képzeteinket, egymásutánba állítjuk őket, kiemelve lényegüket. Ez a művelet az alkotás gondolatmenetének rajza. Általában a tárgy szokott lenni az elemzés kiinduló pontja. Ennek azonban magasabbfokú értelmi művelet eredményeként oly ismeretnek kell lennie, melyet rendszeres munkával elemzünk ki, mint a megformált tartalom magját. - -- Az alkotás gondolatmenetének vázolása után keressük a gondolati és érzelmi tartalom tulajdonképpeni mondanivalóját : <a tárgyat (ábrázolás), megformáltságának minden vonatkozásával tartalmát (kifejezés — jelentés), nemkülönben külső és belső formai sajátságait, művészi értékét, irodalomtörténeti jelentőségét. Végezetül önmagunkra v onatkoztatással, viszonyítással, esztétikai Ítélettétellel, értékesítéssel, akarati elhatározással az első benyomás és feldolgozás véget ér, fogalmunk van a műről. A tanítási menet befejező mozzanata : az összefoglalás, melynek feladata az, hogy kiemelje azokat az értékes ismereteket, melyekkel az óra alatt találkoztunk, kiragadva őket, mintegy az egységes egész tartó oszlopait, úgy azonban, hogy lényegességük kiemelése ne homályosítsa el az egész látását, ellenkezőleg, a-megtartás és világosság legfőbb eszköze legyen. Ebből a fejtegetésből nyilvánvaló, hogy itt tulajdonképpen kétféle műveletről van szó : egy elkülönítő és egy kapcsolatot kereső műveletről. Az alkotás egészének részekre bontása az egyik, az alkotás egészéről létesült fogalom a másik. E két művelet egymással együtt vállvetve segíti elő a mű megismerését. Analízis és szintézis elválaszthatatlan az irodalmi alkotást megismerő tevékenységben. Utolsó, de nem lényegtelen kérdés megoldása vár még rám. Az irodalom- történeti ismeretek helyének, terjedelmének és közlési módjának kijelölése. Az irodalomtörténeti ismeretek közlését ott tudjuk a legeredményesebben megtenni, ahol az alkotás lelki és történeti talaját keressük, azaz a tartalom jelentési részében. Ezzel az anyaggal válaszolunk arra a kérdésre, hogy miért olyan az alkotás, amilyen. Természetesen ez magával hozza azt, hogy csak annyit közlünk ebből az ismeretanyagból, amennyire az alkotás megismerésére elengedhetetlenül szükségünk van. Ez azt is megmutatja számunkra, hogy az alkotással szoros összefüggésben kell bemutatnunk az irodalomtörténeti ismereteket, melyekből így csak a valóban nevelő értékűek kerülnek a növendékek elé a feleslegesek teljes kizárásával. DuiiUc l.böi kiu Iszik annak a nagy munkának a körvonala, melyet nekünk, magyar szakos tanároknak, el kell végeznünk.
