Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 4. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. ix; Lengyel Dénes: Gesta Romanonim. Budapest, 1943. Szent Hilárius- kiadás. 114 lap. Lengyel Dénes, ez a szorgalmas fiatal író, a régi magyar irodalom és a székely népköltészet avatott ismerője, érdekes feladatra vállalkozott, Haller Jánosnak, a Hármas Istória híres szerzőjének a feltámasztására. Egyelőre csak annyiban támasztotta fel, hogy kiadta a Hármas Istória legkedveltebb részét, a Gesta Romanorum-ot, amelyben tudvalévőén nem annyira római történetek foglaltatnak, hanem az óvilág minden részéből és korából származó elbeszélések, mondák, adomák, mesék halmozódtak össze. Lengyel Dénes ebből a nagy anyagból is csak szemelvényeket ad, csak 46 históriát nyomat újra, bizonnyal azokat, amelyeket legérdekesebbeknek talált, így a külön is gyakran feldolgozott Jovinianus császár és Apollonius királyfi históriáját, továbbá azokat, amelyekből legkönnyebben vonhatók valláserkölcsi tanulságok, hiszen a buzgón vallásos Haller János elsősorban keresztyén tanításokra alkalmas példázatoknak tekintette a még oly világi tárgyú történeteket is. Lengyel Dénesnél is tehát az elbeszélést nyomon követi az „értelem“, mai szóval a tanulság, amely legtöbbször odairányul, hogy a keresztyén ember hogyan szabadulhat meg a kísértéstől, és hogyan találhatja meg Krisztus után a mennyei üdvösséget. A XVII. és XVIII. század magyar szellemi életébe és stílusába bevilágító füzet Szent Hilárius kiadás-nak jelzi magát (Budapest, 1943), ami mindenesetre azt sejteti, hogy Haller János részleges feltámasztása nemcsak a szórakozás, hanem a valláserkölcsi nevelés kedvéért történt. ' -r-s-t. llozsnyay Kálmán : „Öreg diák élő emlékei.“ Budapest, 1943. „Szépmíves Műhely“ kiadás. Lapszám : 339. Korunk tudománya, a szellemtörténet újra divatba hozta a régen kedvelt műfajt, a művelődéstörténetet, de kissé megváltoztatva s a korízléshez alkalmazva. A néhai jóemlékezetű Apor Péterek, Cserei Mihályok és Mikes Kelemenek írásai életrajzi regényekké, sőt áltörténeti regényekké sablonultak, amelyek tartalmaznak ugyan hellyel-közzel művelődéstörténeti elemeket is, de csak bizonyos célzatossággal feltálalva. Az első világháború után a nagyszorgalmú Móricz Pál volt szinte az egyetlen írónk, aki nem a saját korából tallóz, mint Tormay Gecile (Bujdosó Könyv), hanem művelődéstörténeti dokumentumokat ás föl a közelmúltból, nagy magyar vezetőférfiak, bűbájos nagyasszonyok és a magyar világ kihalóban lévő egyszerű típusait rajzolgatja fáradhatatlan buzgalommal (Szabad hajdúk, Pusztuló világ, Régi magyar élet, Rejtelmes Alföld, Hortobágyi legendák, Magyar sirató). Önkénytelenül is Móricz Pál nemes írói alakja révül föl előttünk akkor, afnidőn Rozsnyay Kálmán legújabb művét olvassuk. A magyar hagyományok bátor tisztelete, szinte gyermeki rajongás és férfias stílus szépsége együttesen kapja meg az olvasó szívét, amikor színészetünk és irodalmunk küzdelmes koráról s küzdő nagyságáiról emlékezik szeretettől harmatos szemekkel s zengi a magyar géniusz lélekformáló erejét. Rozsnyay a 19. és 20. század mezsgyéjén lépked, s ő maga az átmenetet képviseli a korszak elütő embertípusa között. Szemtanúja a múltnak, át- élője a jelen lelki átalakulásának és Mikes szerénységével és lelkiismeretességével igyekszik átmenteni a múltból minden megörökítésre érdemes eseményt és epizódot, ami a történetbúvárokat és a laikus olvasókat egyként érdekelheti. A háború idegzaklató korában szinte szándékosan menekül a múltak számunkra bűvös mesevilágába s a csodás szépséggel megrajzolt magyar művész-sorsok derűs világának szemlélésekor az olvasó lelkét is hit, bizalom és megnyugvás szállj a meg. Először Aradról emlékezik, a 13 és minden benne lakó magyar tragikus sorsú városáról, szűkebb pátriájáról, majd naplójából idézi Ady Endre szellemét, ahogyan ő látta eszményképét. Egymásután peregnek tarka kaleidoszkóp gyanánt előttünk Hollósy Kornélia, Juhász Gyula, E. Kovács Gyula, Pálmay Ilka, István nádor nemes protréja, Szentgyörgyi István, a 48-as honvédhuszárok bravúr ja, GyarmathyZsigáné, Kalotaszeg nagyasszonya, Megnyánszky
