Protestáns Tanügyi Szemle, 1943
1943 / 3. szám - Papp Ferenc: Egy felsőházi beszéd lapszélére
58 Papp Ferenc : Egy felsőházi beszéd lap szélére. állami és róm. kát. iskolák a számukra kiadott tankönyveken kivül más kiadású tankönyveket nem vezethetnek he. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumot ez eljárásánál az a gondolat vezette, hogy jó és olcsó tankönyveket adjon az ifjúság kezébe. Egyedül a református és evangélikus gimnázium és leánygimnázium használhat bármilyen kiadású tankönyvet, ha azoknak használatát az Egyetemes Konvent, illetőleg az illetékes evangélikus egyházi hatóság engedélyezte. Az egységes tankönyv rendszere mellett nem lehet mesterségesen felduzzasztani a nagyobb üzleti haszon reményében a tankönyvek terjedelmét. Az Országos Közoktatásügyi Tanács tankönyvi bizottsága irányítja és a nem állami iskolafenntartók könyvkiadását ellenőrzi, a tankönyvtervezeteket kiváló szakemberekkel megbíráltatja, a tankönyvek terjedelmét megállapítja, sőt az árát is hatóság állapítja meg. Az Országos Közoktatási Tanácsnak és a tanács e bizottságának érdeme, hogy a magyar iskolának jó és olcsó tankönyvei vannak, olyan olcsó tankönyvei, amilyenek még sohasem voltak. Egy-egy gimnáziumi tankönyv ára alig kerül többe egy átlagos mozijegy áránál. Ma nem ,,üzlet“ a tankönyvkiadás! Nem indokolt tehát Voinovich Géza felsőházi tag azon megállapítása, hogy bár gróf Klebelsberg Kunó kevesbítette a tankönyvek számát, de ,,most már megint módnélkül elburjánoznak a tankönyvek“ ; a valóság az, hogy a tankönyvek száma az egységes tankönyvrendszernek az 1934. XI. törvénycikkel történt egyidejű bevezetésével lényegesen csökkent. A beszédszakasz jeles tanulója iskolaváltoztatás esetén csak akkor kénytelen könyveit — esetleg csak részben — kicserélni, ha másjellegű iskolában folytatja tanulmányait, ha pl. egyházi iskolából állami iskolába megy át. A tankönyvek egységesítése azonban nem mehet el az iskolafaj szerinti egy tankönyv rendszeréig, mert az i gyházi iskolák a fennálló tör- » vények és jogszabályok szerint saját kiadású tankönyveket használhatnak és használnak is. Az első világháború előtti és a ma használatos gimnáziumi tankönyvek terjedelme között lényeges eltérés nincsen. A múlt század utolsó két évtizedében megjelent számtankönyvek pl.lapszám szerint csaknem megegyező terjedelműek a maiakkal. Ha néhány tankönyvnél mégis terjedelemváltozásról lehet beszélni, akkor inkább a régi tankönyvek mondhatók terjedelmesebbeknek1. Ez a helyzet különösen a történelmi tankönyveknél. (Mai terjedelem 120—180 lap, a régiek csaknem kivétel nélkül 200 lapon felüliek. Mai tankönyveinkben sok a szövegközti kép is.) A tankönyvírásnál ugyanis régóta az a tendencia érvényesül, hogy a tankönyvek a lehető legrövidebbek legyenek, semmi feleslegeset ne tartalmazzanak. E kívánalom következménye azon didaktikai elvnek, hogy a tananyagot az iskolában a tanárnak úgy kell feldolgoznia, hogy a tanulóra otthon csak az ismétlés, begyakorlás munkája várjon. A tankönyv eredménytár, váza csupán az iskolai tananyag feldolgozásának, sokkal inkább arra \