Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 3. szám - Papp Ferenc: Egy felsőházi beszéd lapszélére

58 Papp Ferenc : Egy felsőházi beszéd lap szélére. állami és róm. kát. iskolák a számukra kiadott tankönyveken kivül más kiadású tankönyveket nem vezethetnek he. A vallás- és közok­tatásügyi minisztériumot ez eljárásánál az a gondolat vezette, hogy jó és olcsó tankönyveket adjon az ifjúság kezébe. Egyedül a refor­mátus és evangélikus gimnázium és leánygimnázium használhat bár­milyen kiadású tankönyvet, ha azoknak használatát az Egyetemes Konvent, illetőleg az illetékes evangélikus egyházi hatóság engedé­lyezte. Az egységes tankönyv rendszere mellett nem lehet mestersége­sen felduzzasztani a nagyobb üzleti haszon reményében a tanköny­vek terjedelmét. Az Országos Közoktatásügyi Tanács tankönyvi bizottsága irányítja és a nem állami iskolafenntartók könyvkiadását ellenőrzi, a tankönyvtervezeteket kiváló szakemberekkel megbírál­­tatja, a tankönyvek terjedelmét megállapítja, sőt az árát is hatóság állapítja meg. Az Országos Közoktatási Tanácsnak és a tanács e bizottságának érdeme, hogy a magyar iskolának jó és olcsó tankönyvei vannak, olyan olcsó tankönyvei, amilyenek még sohasem voltak. Egy-egy gimnáziumi tankönyv ára alig kerül többe egy átlagos mozi­jegy áránál. Ma nem ,,üzlet“ a tankönyvkiadás! Nem indokolt tehát Voinovich Géza felsőházi tag azon megálla­pítása, hogy bár gróf Klebelsberg Kunó kevesbítette a tankönyvek számát, de ,,most már megint módnélkül elburjánoznak a tanköny­vek“ ; a valóság az, hogy a tankönyvek száma az egységes tan­könyvrendszernek az 1934. XI. törvénycikkel történt egyidejű be­vezetésével lényegesen csökkent. A beszédszakasz jeles tanulója iskolaváltoztatás esetén csak akkor kénytelen könyveit — esetleg csak részben — kicserélni, ha másjellegű iskolában folytatja tanul­mányait, ha pl. egyházi iskolából állami iskolába megy át. A tan­könyvek egységesítése azonban nem mehet el az iskolafaj szerinti egy tankönyv rendszeréig, mert az i gyházi iskolák a fennálló tör- » vények és jogszabályok szerint saját kiadású tankönyveket használ­hatnak és használnak is. Az első világháború előtti és a ma használatos gimnáziumi tan­könyvek terjedelme között lényeges eltérés nincsen. A múlt század utolsó két évtizedében megjelent számtankönyvek pl.lapszám szerint csaknem megegyező terjedelműek a maiakkal. Ha néhány tankönyv­nél mégis terjedelemváltozásról lehet beszélni, akkor inkább a régi tankönyvek mondhatók terjedelmesebbeknek1. Ez a helyzet külö­nösen a történelmi tankönyveknél. (Mai terjedelem 120—180 lap, a régiek csaknem kivétel nélkül 200 lapon felüliek. Mai tanköny­veinkben sok a szövegközti kép is.) A tankönyvírásnál ugyanis régóta az a tendencia érvényesül, hogy a tankönyvek a lehető legrövideb­bek legyenek, semmi feleslegeset ne tartalmazzanak. E kívánalom következménye azon didaktikai elvnek, hogy a tananyagot az isko­lában a tanárnak úgy kell feldolgoznia, hogy a tanulóra otthon csak az ismétlés, begyakorlás munkája várjon. A tankönyv eredménytár, váza csupán az iskolai tananyag feldolgozásának, sokkal inkább arra \

Next

/
Thumbnails
Contents